Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 73 a felperes ? illetőleg arról, hogy felperes a saját nevének felhasználását a kiadó czégnek nem engedte meg? továbbá nem méltatta a felebbezési bíróság felperesnek azt a kifogását, hogy az alperes és a bécsi J. Sch. czég üzlete a czégtulajdonosok különbözősége ellenére is tulajdonkép egységes vezetés alatt álló üzleti vállalat, eme ténykérdések tisztába hozása nélkül pedig az ügy végeldöntésre nem alkalmas. 44. Mikor tekinthető a sztrájk és a munkazárlat erőhatalomnak? 1908 február 28. 1907. I. G. 713. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A kereseti követeléssel szemben alperes beszámítási kifogással élt és viszonkeresetet támasztott, előadván, hogy felperes az elvállalt ácsmunkát nem fejezte be és ezzel neki kárt okozott. A kir. törvényszék alperes előadásának súlyt nem tulajdonított, egyedül azért, mert a munka bevégzését az ácssegédek általános strike-ja akadályozta meg. Az alperes azonban, a ki a felebbezési bíróság ítéletének az ellenkövetelésre és a perköltségre vonatkozó részét támadja meg, a felterjesztett iratokból kitünőleg arra is utalt és azt is kivánta bizonyítani, hogy a strike kitörését a munkazárlat, vagyis az a körülmény előzte meg és idézte elő, hogy a felperes segédeit elbocsátotta és a munkából kizárta. Az oly mérvű és jellegű strike, mely valamely területen és munkaágban bizonyos időre vagy általában lehetetlenné teszi, hogy a munkaadó munkaerőket szerezhessen, erőhatalomnak tekintendő s ez okból a vállalkozót megrendelői irányában a késedelem és a nem teljesítés jogkövetkezményei alól mentesíti, de csak akkor, ha a vállalkozót a strike keletkezése körül, valamint annak kitörése után tanúsított magatartásában vétkesség nem terheli. Ebből pedig következik, hogy a segédek kizárása, mint a munkaadó ténye, mely esetleg a vele mint vállalkozóval szerződő harmadik személyek jogainak rovására birói oltalomban nem részesíthető egyéni vagy osztályérdeket szolgálhatja, egyedül azért, mert az ipartestület által határoztatott el, a strike-kal azonos kényszerhelyzetnek nem minősül, hanem ily jelleggel