Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

«2 Budapesti kir. ítélőtábla. is kiterjeszti, jogot ad a szerződéshez hű félnek ahhoz, hogy az ott említett árkülönbözeten kivül a késedelmes féltől egyéb kárá­nak megtérítését is követelhesse. A tőzsdei szokások emez intéz­kedése alapján tehát a szerződéshez hű fél az árkülönbözeten felül, vagy ilyennek nem létében is a késedelmes fél mulasztása által megsértett vagyoni érdekének teljes helyreállítását követel­heti. A meg nem támadott tényállás alapján pedig a kifejtett jogi álláspontnál fogva a felperes kárkövetelése jogos alapon áll: mert a felebbezési bíróság megállapította, hogy az alperes vevő részéről az árú átvevőjéül kijelölt S. N. czég az átvételre megjelölt helyen és időben nem jelentkezett, mivel alperes nevezett megbízottját #z árú átvételére kellőleg nem utasította, minek folytán az árú átadása végett megjelent H. V. az árút át nem adhatta és fel­peressel szemben az ügylettől elállott. Az 595/906. számú tőzsdei per irataiból pedig kitűnik, hogy felperes hasztalanul kísérelte meg utóbb saját eladóját a P. és S. czéget az árú átadására szorítani, mert a budapesti árú- és értéktőzsde választott bírósága a felperest ebbeli igényével elutasította. E tényállás szerint az ügylet felbontását alperes késedelme okozta, s az ő mulasztásának következménye az is, hogy felperes az árut alperesnek utóbb már nem szállíthatta, mert saját eladó­jának jogos elállása folytán az árú már nem állott többé fel­peres rendelkezésére. Alperes tehát nem hivatkozhatik jogosan arra, hogy ő a %/F< alatt csatolt levelével az utólagos teljesítést elfogadni késznek nyilatkozott, mert az utólagos teljesítést épen az ő szerződésszegése tette lehetetlenné, s így azt a felperestől jogosan nem kívánhatta akkor sem, ha az utólagos teljesítést különben az ügylet természete és a szerződés feltételei megen­gednék. Az ügylet megszűnése folytán pedig felperes elesett attól a nyereségtől, mely az árú beszerzési és eladási ára közötti külön­bözetben jelentkezik, s minthogy a K. T. 272. §-a értelmében kártérítésül az elmaradt nyereség is követelhető, minthogy továbbá a meg nem támadott tényállás szerint a beszerzési és eladási ár között mutatkozó különbözet a kereseti összegnek megfelel, al­perest marasztalni kellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom