Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)
60 Budapesti kir. ítélőtábla. folytatása a vele okozatos kapcsolatban levő s a károsult félnekgondatlansága nélkül bekövetkezett károkért való felelősséget vonja maga után, mindazáltal eltekintve attól, hogy oly joggyakorlat ki nem fejlődött, melynél fogva a veszélyes üzem folytatója nem csupán a személyeknek okozott balesetekért, hanem az ingó dolgokban bekövetkezett károkért is felelősséggel tartoznék, — az alperes felelősségének megállapítására a károsult felek gondatlanságának hiánya s a kárnak az alperes üzemének-veszélyességével való okozatos összefüggése azért nem alkalmas, mert a veszélyes üzem folytatója oly károkért, melyeknek előidézésében az üzem veszélyessége mellett valamely véletlen eseménynek is van része, csupán akkor tartozik felelősséggel, ha a véletlen esemény az üzem folytatásának körében — a mily véletlen események lehetnek például a kazánrobbanás, a gépek vagy műszerek eltörése stb. — jelentkezik; nem pedig ha a véletlen esemény, mint ezúttal is történt, ezen körön kívül merül fel. Ilyen esetben a veszélyes üzem folytatóját a kárért való felelősség csak akkor terheli, ha a kár a véletlen esemény daczára a veszélyes üzem folytatásában való szabály s szakszerű elővigyázat mellett megakadályozható lett volna, vagy ha a kár a véletlen eseményen kívül visszavezethető a veszélyes üzem folytatásában felmerült valamely hibára vagy hiányosságra, melynek előfordulása nélkül a károsodás sem következett volna be. Az alperes felelősségének kérdésére vonatkozó jogi álláspontnak ekként való kifejtése után az ő felülvizsgálati kérelmére áttérve: alaposnak kellett Ítélni abbeli panaszát, hogy a felebbezési bíróság tévesen vonta le a megállapított tényállásból azt a következtetést, hogy alperest gondatlanság terheli. Ugyanis a felebbezési bíróság az alperes gondatlanságát abban a körülményben találja, hogy utczákon oly tehervonatot járat, a melyet hoszszabb távolságból látható forgalmi akadály esetén sem képes megállítani. Vonatkozással az egyébként megállapított tényállásra, kétségtelen, hogy a felebbezési bíróság eme kijelentésével arra a körülményre kiván utalni, hogy a kérdéses baleset alkalmával a villamos vonat olyan teherkocsikból állott, melyek fékezővel ellátva nem voltak. Ámde ama kérdés, hogy a fékezőkészülék nélküli kocsik forgalomban tartása vétkes gondatlanságnak minősíthető-e, csakis annak kiderítése után nyerhet megoldást, hogy ilyen kocsik az alperes társulat közlekedési, illetve teherszállítási