Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XII. kötet 1907-1908 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 57 tőleg még sem volna felülvizsgálatnak helye, mert a S. E. 184. §-a szerint a másodbiróságnak a birói illetőségre vonatkozó határozata csakis azokban az esetekben vehető felülvizsgálat alá, a melyekben a rendes birói illetőségtől eltérésnek helye nincs. Az ügy érdeme szempontjából azonban fontos annak az eldöntése, hogy a kereseti igény, a S. E. 1. §. 5. I) pontjában említett jogviszonyból származik-e. Ezt a kérdést pedig igenlően kellett megoldani. A Budapest székesfőváros közönsége és az állat- és növényhonosító társaság között létrejött, A) alatt becsatolt szerződés szerint ugyanis Budapest főváros közönsége a tulajdonához tartozó Városliget északnyugoti területéből 31 holdat és 600 • ölet 30 évi időtartamra használatul átengedett az állat- és növényhonosító társaságnak, — a nevezett társaság és W: F. között megkötött 2 */. alatti szerződés szerint pedig az említett társaság a használatba vett területből egy részt vendéglő czéljaira átadott W. F. alperesnek. Az alperes tehát az állat- és növényhonosító társaságtól átvett ingatlanrész tekintetében a felperessel szerződéses viszonyban nem áll, hanem a szóban levő területet az állat- és növényhonosító társasággal megkötött szerződés alapján és így a fővárossal szemben az állat- és növényhonosító társaság jogán birtokolja, a miből következik, hogy az alperes a 2 '/. alatti szerződésből kifolyólag több jogot, mint a mennyi a vele szerződő állat- és növényhonosító társaságot a fővárossal szemben megilletett, nem gyakorolhat és hogy a felperes és alperes közötti jogviszony elbírálásánál nem a 2 y. alatti, hanem az A) alatti szerződés irányadó. Minthogy pedig az A) alatti okirat 4-ik pontjában világos kifejezést nyert az, hogy az állat- és növényhonosító társaság egyedül a székesfőváros földesúri jogának elismeréséül fizet a' terület használataért évente egy darab cs. kir. aranyat; nyilvánvaló, hogy az állat- és növényhonositó társaság a szerződésben megjelölt területet bérleti, illetve haszonbérleti viszonyon kívül bírta és így a kereset, melyben felperes azon az alapon, hogy az A) alatti szerződés megszűnt, a használatul átengedett ingatlanból az alperes által birtokolt rész visszabocsátását kéri, — S. E. 1. §. 5. I) pontjában megjelölt jogi alapon nyugszik. Az előadottakhoz képest egyedül irányadó A) alatti szerződés 17. pontja szerint abban az esetben, ha az állat- és növényhonosító társaság feloszlanék, vagy ha üzlete folytatásában a főváros közönségén