Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

500 Kassai kir. ítélőtábla. ugyan tényként, hogy a hagyaték ajándékozás útján szerzett vagyon, hogy továbbá K. L-né szül. J. Zs. végrendelet és leszárma zók hátrahagyása nélkül halt el, úgy megállapította tényként azt is, hogy az alperes a most nevezett örökhagyónak hitvestársa, a felperesek pedig az örökhagyónak oldalrokonai; megállapította azonban a C) alattinak valódiságát is, a mely C) alatti szerint az örökhagyó hitvesével, az alperessel örökösödési szerződést kötött. Ennek a G) alatti szerződésnek az. a tartalma pedig, «azon esetben, ha én K. L-né férjem előtt elhalnék, rendelem, hogy leendő örököseim férjemnek K. I.-nak vagyonából 400 koronát, mint hagyományt azonnal kifizessenek*, helyes értelmezés szerint azt fejezi ki, hogy örökhagyó K. I.-né abban az esetben, ha férje előtt halna el, egyedül 400 korona hagyományban kívánta részeltetni férjét, ezt meghaladó vagyonára nézve pedig férjét az örökösödésből kizárta, s mert az az eset állott be, hogy az alperes túlélte nejét és a C) alatti idézett végrendelkezésének alkalmazása forog fenn, az alperes mint örökösödési szerződéssel kijelölt hagyományos neje hagyatékából a 400 korona hagyománynál nem igényelhet egyebet. Miután tehát az alperesnek hitvestársi örökösödése szerződéssel szabályoztatott, az örökhagyónak egyéb vagyonában leszármazók és felmenők hiányában a törvényes örökösödés az oldalrokonokat, a felpereseket illeti meg. (1907 máj. 7. G. 16. sz. a.) 506. Habár téves is a kir. törvényszéknek az az Ítéleti kijelentése, hogy a kereseti összeg a felperesnek hozományát képezi, mert a meg nem támadott ítéleti ténymegállapítás szerint az alperes nagybátyja útján a vitás 800 koronának azon a czímen jutott birtokába, hogy a felperesnek szülei férjhezmenetele alkalmával 800 koronát butorkárpótlásul adtak, az a 800 korona tehát a bútort helyettesítvén, olybá veendő, mintha a felperes bútorokat kapott volna s azok volnának az alperes férj kezén, a nőnek bútorai pedig nem hozományt képeznek, hanem kiházasítási tárgyak. Még sem volt hely adható a felülvizsgálati kérelemnek, mert a nőnek férjhezmenetele alkalmával a férje házához viti bútorzata, s egyéb lakberendezési czikkei a kiházasítási tárgyakhoz tartoznak, a nőnek kiházasítási tárgyai pedig a házas együttélés czéljára szolgálnak és mini ilyenek az együttélés tartama alatt a közös háztartásból a férj hozzájárulása nélkül cl nem