Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

498 Kassai kir. ítélőtábla. fent idézett tartalma az 1881. évi 59. t.-cz. 55. §-ának alkalmazását a sommás eljárásban, nemcsak ki nem zárja, de annak helyt foghatósága a változott sommás felebbezési rendszer következtében a kifejtettekből kétségtelenül kitűnik, az 1881. évi 59. t.-cz. 25. §-a alapján, mely a S. E. 214. §-a szerint a sommás eljárás is érvényben hagyatott, a felfolyamodást az 1881. évi 59. t.-cz. 55. §-ára alapított előterjesztésnek tekinteni s annak elintézésére az eljáró felebbezési biróságot utasítani kellett. (1907 ian. 22. 1906. H. 11. sz. a.) 503. A felperes az elsőbiróság előtt 1906. évi július hó 26-án tartott tárgyaláson akként adta elő keresetét, hogy követelése az alperessel kötött egyezségen alapszik és hogy követelése Írásbeli keresetének megfelelően magánjogi követelés. Miután nincs törvényes akadálya annak, hogy a közjogi természetű tartozás <iz érdekelteknek kölcsönös hozzájárulásával polgárjogi természetű tartozássá átváltoztassék, a mely esetben a tartozás eredeti /ellenének eleexztésévet mint közönséges tartozás megállapodásszerűen fizetendő; miután a jelen esetben a felperesnek (községnek) keresete az, hogy az alperes borfogyasztási adó tartozása egyezség utján közönséges adóssággá vált, a mely esetben a birói útnak igénybevétele okadatolt volt; miután ismét annak a körülménynek az eldöntése, hogy a felperes előadása a valóságnak megfelel-e vagy sem ? az alperes meghallgatása s a tényállás felderítése nélkül alaposan meg nem történhetik; a kir. járásbíróság pedig az alperes meghallgatása nélkül határozott: ezért mindkét alsóbiróságnak az az intézkedése, hogy a keresetet hatáskör hiányából a peres felek meghallgatása nélkül visszautasította, illetve a peres eljárást megszüntette — idő előtti. (1907 jan. 29. 1906. H. 12. sz. a.) 504. Előre bocsátja a kir. Ítélőtábla azt, hogy az itt kérdésben levő havak- s melléképítmények mini ingóságok vétetvén végrehajtás a hí, s a felperes részéről ugyancsak mint ingóságok tétetvén igénykereset tárgyává, nem képezheti ebben a perben eldöntés tárgyát az a kérdés, hogy az igényelt építmények az alattuk lévő földtalaj tartozékai-e vagy sem? A felebbezési bíróságnak e kérdés eldöntését tárgyazó álláspontja tehát mellőzendő volt.