Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)
490 Kassai kir. ítélőtábla. 491. A kir. törvényszék Ítélete szerint meg nem támadott tény az, hogy a felperes és az alperes között tejszállítási szerződés állott fenn; tény az is, hogy a peres felek között vita támadt a felett, hogy az alperes közönséges tejet tartozik-e szolgáltatni, avagy kóser tejet ? tény az is. hogy az alperes kóser tejet nem volt hajlandó szállítani. Azonban megállapította a kir. törvényszék azt is tény gyanánt, hogy 1906. évi április hó 8-án, vagyis a szerződés tartama alatt a felperes kivette az alperesnél lelett 200 K szerződési óvadékát, valamint azt is, hogy ugyanakkor összeszámoltak a peres felek az előző időtől a tejszállítás és a teljesített fizetésre nézve s miután a felperes javára túlfizetés jelentkezett, a többletfizetést a felperes az alperestől felvette. A kir. törvényszék e tényállás mellett azt vette döntő ténykörülménynek a kártérítésre nézve, hogy vájjon a felperes az óvadék és túlfizetés felvétele alkalmával lemondott-e az alperessel szemben kártérítési igényéről? és a szolgáltatott bizonyítékok mérlegelésével megállapította, hogy a felperesnek ily joglemondása fenn nem forog és ebből jutott arra a jogi döntésre, hogy a felperesnek a kárköveteléshez joga van. A kir. törvényszéknek ez a jogi döntése azonban nyilván jogszabályba ütközik. Mert jogszabály az. hogy a mikor a vételi szerződés kölcsönös elállás folytán hatályát veszti, a hatályon hírül helyezett szerződéses viszonyból csak akkor támaszthat követelést az egyik szerződő fél, ha ahhoz jógái kifejezette//, fenti irtotta. Ugyancsak jogszabály az is, hogy a /nikor a vételi szerződé* a. kötelezettségek teljesítésének biztosítása végett óvadékkal van fedezve, az óvadék i isszavélele különös kikötés hiányában a szerződéstől elállást képez. Minthogy pedig a fentebbi tényállás szerint a felperes a tejszállítási szerződésnek 200 K óvadékát az alperestől kivette, minthogy ismét nem tartalmaz oly ténymegállapítást a kir. törvényszék Ítélete, mintha a felperes az óvadék kivételekor kártérítési igényeit fentartotta volna. Annálfogva az óvadék kivételének okszerű folyománya, hogy a felperes a vételi ügylettől elállott; míg ismét azért, hogy kártérítési igényeit fenn nem tartartotta, a vételtől elállás és a szerződés megszűnése folytán az alperestől jogszerűen nem követelhet kártérítést. (1907 márcz. 5. 1906. G. 191. sz. a.)
