Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

486 Kassai kir. ítélőtábla. Ily esetben a felperes és a perbehivott között a perköltség kérdése az 1993: XVIII. t.-c. 108—114. §§-ai illetve 168. §-a szerint nyer eldöntést. Minthogy pedig a felperes kifejezetten kiterjesztette keresetét a perbehivott ellen, annak az alperessel egyetemleges marasztalását kérte ; minthogy ismét a mikor a kir. járásbíróság a felperes kérelméhez képest a perbehivottat az alperessel egyetemlegesen marasztalta s a perbehivott az elsőbiróságnak Ítélete ellen felebbezéssel élt, a felperes úgy 1906 D. 348/2. szám alatt beadott előkészítő iratában, mint a felebbezés szóbeli tárgyalásán az elsőbiróság Ítéletét a perbehivott irányában helybenhagyni kérte; nyilvánvaló, hogy a perbehivottat a felperesnek irányában előterjesztett marasztalási kérelme késztette védekezésre. Á mikor tehát a kir. törvényszék a felperesnek a perbehivott elleni kérelmét alaptalannak találta, az elsőbiróság Ítéletét a perbehivott irányában megváltoztatta s e tekintetben az ítélethozatalt mellőzte, az 1893: XVIII. t.-cz. 168. illetve 109. §-ainak megfelelően határozott, hogy a felperest mint vesztest a perbehivottnak sikeressé vált felebbezése költségében marasztalta. (1907 jan. 22. 1906 G. 142. sz. a.) 482. Az alperes panaszolja, hogy a felebbezési bíróság tévesen állapította meg az alperes gondatlanságát, miután a megbokrosodott lovak emberi erővel meg nem fékezhetők és ezért az ily lovak okozta',, véletlen baleset legfeljebb a tényleges kár megtérítésére szolgáltat igényt. Ez a panasz alaptalan, mert kocsiba fogott csikóknak forgalmas helyen, felügyelet nélkül hagyása oly mérvű gondatlanságot foglal magában, amely az állatok megYadulásából keletkezett kárért azok tulajdonosának teljes kártérítési kötelezettségét vonja magával. (1907 jan. 15. 1906 G. 143. szám alatt.) 483. Ámbár a felépítmény, (magtár helyesebben csűr), mint az ingatlannak tartozéka, ingatlan vagyont képez ; azonban e jogi minősége csak addig tart, míg a földtől el nem választatott. A mikor azonban a felépítmény lebontás alá kerül és a talajtól elválasztatik — akkor (innak anyaga többé nem ingatlan. És ha az ily anyag eladásnak a tárgya, az arra vonatkozó ügylet ingó