Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Kassai kir. Ítélőtábla. 471 461. Jogszabály, hogy többek közös tulajdonát képező s a természetben fel nem osztott ingatlannal; egységes jogügylettel s egységes vételár meghatározása mellett való eladásánál úgy a jogügylet maga, mint az adásvétel tárgyát képező ingatlan egy szerves egésznek tekintendő akként, hogy ellenkező megállapodás hiányában az egész ügylel hatálytalanná válik, ha valamely részében bármily oknál fogva teljesedésbe nem mehet. A felebbezési bíróság tényként állapította meg., hogy a felperes által bemutatott adásvételi szerződés tárgyát az alperesek közös osztatlan tulajdonát képezte, hogy K. I. és K. S. tulajdonostársak a szerződés aláírását s ahhoz való hozzájárulásukat megtagadták. K. J. és M.-ra nézve pedig az iratok adataiból kétségtelen, hogy a nevezettek az adásvevési szerződés kiállítása idejében még kiskorúak lévén, nevükben gyámanyjuknak a szerződéshez való hozzájárulása s illetve a szerződésnek aláírása, ezekre az alperesekre nézve csak úgy volna hatályos és kötelező, ha a szerződésnek gyámhatósági jóváhagyása kieszközöltetett volna, ez azonban meg nem történt s minthogy önjoguságukat már elérték, a gyámhatósági jóváhagyás többé ki nem eszközölhető; miután pedig a felebbezési bíróság tényként megállapította azt is, hogy K. J. már mint önjogú a szerződéshez való hozzájárulását kifejezetten megtagadta, s arra nézve, hogy K. M., mint önjogu a szerződéshez való hozzájárulását megadta volna, ténymegállapítás nincs: kétségtelen, hogy az adásvevési szerződés K. I., K. S., K. J. és K. M. tulajdonostársakat megillető egy-egy nyolezad jutalékokra nézve teljesedésbe nem mehet, a felperes ezekre a jutalékokra nézve az adásvevési szerződés alapján tulajdonjogot nem szerezhet, s ekként a hivatkozott jogszabálynál fogva ellenkező megállapodás hiányában jogosult arra, hogy az egész szerződéstől visszaléphessen s az előbbi állapot visszahelyezését szorgalmazhassa. (1907 febr. 19. 1906 G. 16/3. sz. a.) 462. Az 1893 : XVIII. t.-cz. 109. §-a szerint a pernyertes félnek okozott költség alatt nemcsak az ügyvédi képviselet költsége értendő, hanem magában foglalja az a személyesen védekezett, avagy, a mint e perben történt, az idézett törvény 7. §-ának 2-ik