Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Kassai kir. ítélőtábla. 153 bözetnek a megtérítésére; mert az alperes nem lévén meghatalmazva egyesség kötésére, módjában nem állott az alperesnek a B. R. czéget az egyezség elfogadására, illetve követelésének részbeni elengedésére kényszeríteni, annálfogva a mikor a B. R. czég megítélt követelésének kiegyenlítéséhez ragaszkodott és a mikor a felperes ítéleti kötelezettségének eleget tett, azzal a felperes csak tartozását rendezte, a ki pedig jogszerű kötelezettségét teljesiti, azzal kárt nem szenved, kártérítés pedig csak kár esetén íorog fenn: következésképen az említett különbözetnek megfizetése nem alapszik az alperes cselekményén, azt megtéríteni sem tartozik. Ezért a felperes e részbeni felülvizsgálati panaszának alapja nincs, azzal a felperest elutasítani kellett. Ellenben alapos a felperesnek felülvizsgálati panasza a részben, hogy a kir. törvényszék a B. R. czég javára elrendelt végrehajtás költségeiben sem marasztalta az alperest. Ugyanis a most nevezett czég a felperes ellen azután kért végrehajtást, ahogy a felperes egyezséget kötött az alperessel. Minthogy pedig a felebbezési bíróság ítéleti ténymegállapítása szerint az alperes bár megbízás nélkül a B. R. czég képviseletében kötötte az egyezséget, a mely egyezség szerint a felperes csak 870 koronát volt köteles fizetni: annálfogva a felperes ez egyezség alapján a B. R. czég eredeti követelésének kielégítését jóhiszeműen tagadhatta meg: a miből okszerűen folyik, hogy a mikor a czég az egyezség daczára végrehajtást kért és foganatosított a felperes ellen, annak a végrehajtási kérvénynek és foglalásnak költségeit az alperesnek az a jogellenes cselekménye idézte elő, hogy a czég megbízottjának adta ki magát, de az nem volt, következésképen az e körüli költségeket a felperesnek megtéríteni tartozik. A most felhozott okból alaptalan az alperesnek, a végrehajtás megszüntetési per költségeire vonatkozó felülvizsgálati panasza, mert a felperes az alperessel kötött egyezség alapján jóhiszeműen követelhette a végrehajtás megszüntetését, és mikor azzal abból az okból utasíttatott el, mert az az alperes nem volt jogosítva egyezséget kötni a B. R. czég nevében, és viselni tartozott e pernek költségeit, joggal követelheti azoknak megtérítését az alperestől, mert e per okozójának az alperes tekintendő. Ezért az alperesnek erre irányuló panasza elutasítandó volt, nemkülönben a perköltség egy részében való marasztalása ellen irányuló panaszát is el kellett utasítani; mert alperes részben per-