Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

138 Budapesti kir. ítélőtábla. lisztet és többek közt M. A. és K. G. nevű vevők tartozásaiért is 50% erejéig jótállván, alperes a felpereseket a nevezett vevők tartozásainak hátralékos felerészével (67 korona 88 fillér + 824 K 12 fillér =) 892 koronával 1896-ban és 1898-ban megterhelte s felperesek e 892 koronát ki is fizették, utóbb azonban maguk a nevezett vevők, vagyis a főadósok tartozásaikat t. i. a kérdéses 892 koronát az alperesnek közvetlenül megfizették. A kereset e szerint arra van alapítva, hogy a követelt 892 korona felpereseknek azért jár vissza, mert a felperesek mint kezesek által a főadósok tartozásának akkor még hátralékos felerésze erejéig teljesített fizetés, az által, hogy utóbb maguk a főadósok a tartozást egészen kifizették, a tartozatlanul teljesített fizetés jellegét öltötte magára. Jóllehet a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított és meg nem támadott tényállás szerint felpereseknek az ügynöki viszonyból származott és a M. A. és K. G. vevőkért való jótállás alapján 892 korona erejéig történt megterhelésüket is magában foglaló tartozásuk az ügynöki viszony megszűnésekor 4373 korona 78 fillért tett, felperesek pedig ezt a 4373 korona 78 fillért alperesnek ki nem fizették, hanem az alperessel a tőzsdebiróság előtt 1901 április 9-én (NB csatolmány) kötött egyezség értelmében csupán 2400 koronát fizettek, s a tartozás többi részét nekik az alperes elengedte ; jóllehet az NB. alatti egyezség értelmében az elengedés nem egyik vagy másik tartozási tételre, hanem az összes tartozási tételekre nézve arányosan történt, s így tekintettel arra, hogy felperesek 4373 K 78 f. helyett csupán 2400 koronát fizettek, a megfelelő arányszámítás (2400 korona : 4373 korona 78 f-hez=X: 892 koronához) szerint kétségtelen, hogy a fizetett 240 koronából a 4373 korona 78 fillérnek 892 koronás részére csupán 489 korona 55 fillér esik, vagyis kétségtelen az, hogy felperesek a nevezett vevőkért való jótállásból eredt tartozásukra csupán 489 korona 55 fillért fizettek, s a most említett összeg és a 892 korona közti különbözet nekik elengedtetett: mégis a felebbezési bíróság ebből a tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy a vevők által az egyezség létrejötte után teljesített fizetés folytán az alperes nem csak a felperesek által a kérdéses jótállásból eredt tartozásokra fizetett 489 korana 55 fillért, hanem a nekik elengedett 402 korona 45 fillért is, azaz 892 koronát járulékostól a felpereseknek visszatéríteni köteles. Ez a következtetés 489 korona 55 fillérre s kamatára nézve helyes, mert a felebbe-