Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 103 tudott a H. főelárúsító, illetve ennek alárusa R. részéről történt ily elzálogosításról és azt tűrte. E körülményt a felebbezési bíróság a B, b) a. levél alapján megállapította. De nem állapította meg a felebbezési bíróság, hogy alperes mikor és különösen a 3/F) a. 36 sz. levélben foglalt és a főelárusitóhoz intézett felmondás előtt vagy után értesült-e az elzálogosításról, és hogy a főelárúsító és a B/F) a. levélben említett deési kereskedelmi bank közti viszonyra, alperesnek erről való tudomására és az elzálogosítás kérdésére a 3/F) a. levélgyüjteményben mely levelek vonatkoznak, e körül­mények megállapítása nélkül pedig nem állapítható meg a tilta­kozást nem tartalmazó B/F) a. levél jogi jelentősége. Nem álla­pította meg a felebbezési bíróság azt sem, hogy a deési banknál az elzálogosítás és alperesnek erről való értesülése a felperesnél történt elzálogosítás előtt vagy után történt-e, hogy akkor, a mikor alperes a deési banknak a nyerő sorsjegyeket kifizette, a főelárú­sító egyenlege alperesnél tartozást vagy követelést tüntetett-e fel, és hogy a deési banknál a főelárúsító vagy ennek alárusa tette-e zálogba a sorsjegyeket, és ha az alárus volt a zálogba adó, mily viszonyban van alperes és a főelárúsító a nyerő sorsjegyekre vonat­kozólag az alárussal. Nem állapította meg a felebbezési bíró­ság azt sem, hogy a 3/F) a. levélgyüjtemény és az alperes által becsatolt könyvkivonatok adataiból (és különösen a fel­peres csatlakozási kérelmében említett h/F) a. könyvkivonat tartozásrovat 1902 május 17-iki 340 K.-s tétéléből, és a 3/F) a. 16—19. sz. levelekből) kitünik-e, hogy alperes a deési bank fent­említett esetén kivül több ily elzálogosításról is tudott és ezt tudva az elzálogosított nyerő sorsjegyeket kifizette. Nem állapí­totta meg a felebbezési bíróság azt sem, a minek bizonyítása végett alperes a IS/F) a. leveleket és a 19/F) a. bizonyítványt csatolta, hogy a kihúzott osztálysorsjegyek elzálogosítása általában vagy a főelárúsító réezéről merőben szokatlan-e, a mely körül­mény a sorsjegy-üzletben jártas szakértők meghallgatása utján lett volna kideríthető. Már pedig e körülmények fontosak annak a kérdésnek eldönthetése végett, hogy felperes a rendes kereskedő gondosságával, illetve a szokásos vagy szokatlan módon szerezte-e meg a sorsjegyeket. Kiemeli a kir. ítélőtábla, hogy az utóbb em­lített körülmények megállapíthatása végett a 18/F) és 19/F) a. csatolmányok tartalmára való tekintettel annak megállapítása is szükségesnek látszik, hogy a kereskedelmi forgalomban a kihúzott

Next

/
Oldalképek
Tartalom