Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

92 Budapesti kir. Ítélőtábla. veleket tévesen értelmezte, midőn abban a kérdésben, hogy vájjon az árú, melyről a per folyik, a kikötött kellékeknek megfelel-e, irányadónak vette a budapesti árú- és értéktőzsdének 2. alatt csatolt szakértői véleményét, a mennyiben, vitatása szerint, egyrészt a kötlevelekben foglalt, a szilvára vonatkozó «szerb-boszniai » jelzés nem minőséget, hanem csupán származási helyet jelent, másrészt pedig a kötleveleknek az a kikötése, hogy a minőségi vitát jogérvényesen a budapesti árú- és értéktőzsde dönti el, nem vonatkozik a szilva jellegének megállapítására, hanem csupán az árú romlott, nedves, rothadt voltára, vagy egyéb más oly hiányaira, melyek annak átvételét lehetetlenné teszik. Ez a panasz nem alapos, mert a K. T. 266. §. értelmében a szerződés szavai közönséges értelmükben veendők, kivéve, ha az érdekelt fél igazolja, hogy a használt kifejezésnek a kereskedelmi forgalomban elfogadott más értelmet tulajdonítottak: már pedig annak a kikötésnek, hogy a minőségre vonatkozó vitás kérdéseket végérvényesen a tőzsde szakbizottsága dönti el, közönséges értelme az, hogy az összes minőségi kérdések a szakbizottság hatáskörébe tartoznak, nem pedig csupán a felperes által felsorolt egyes hiányok elbírálása, melyek az átvételt lehetetlenné teszik. Arra nézve pedig, hogy a felek e kitételnek más értelmet tulajdonítottak, a perben adat fel nem merült, illetve ily adat megállapítva nincs. A dolog ily állásában, tekintve, hogy a "2. alatti szakértői vélemény szerint a kérdéses árú a felperes által bemutatott mustra alapján a szakbizottság által nem szerződésszerűnek találtatott, a felebbezési bíróság ebből jogszabálysértés nélkül vonta le azt a következtetést, hogy egyfelől alperes jogosan tagadván meg a nem szerződésszerű árú átvételét, tőle felperes ezen árú át nem vétele miatt kártérítést nem követelhet, másfelől, hogy ebből kifolyólag ő az alperesnek kártérítéssel tartozik. Egyébként helyesen fejtette ki a felebbezési bíróság, hogy az árú származási helyének megjelölése egyúttal a minőség meghatározására is szolgál oly értelemben, hogy az eladó a kijelölt hely terményei átlagos minőségének megfelelő árút köteles szállítani. Panaszolja továbbá alperes azt is, hogy a K. T. 356. §. ipontjában foglalt az az intézkedés, miszerint a kártérítés tárgyát oly árúknál, melyek tőzsdei árral birnak, az a különbözet képezi, mely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és a tőzsdei ár