Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. ítélőtábla. 83 48. Üzletvezető jogköre. (1906 november 23. G. II. 137. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Jelen perben a döntés tárgya az, hogy az alperes üzletvezetője: K. Gy. által a felperessel megkötött vételügylet kötelezi e az alperest, mint főnököt? Erre nézve a felebbezési bíróság arra az álláspontra helyezkedett ítéletében, hogy miután a főnök az üzletvezetővel szemben az árú megrendelést a maga részére is fentarthatja, annál fogva felperes tartozott volna bebizonyítani, hogy alperes mint főnök, az ő üzletvezetőjét : K. Gy. az A), alatti számlában megjelölt cserárú megrendelésével valósággal megbízta. A felebbezési bíróságnak most idézett álláspontja ellenkezik a K. T. 43. §-ában foglalt jogszabályival . Ugyanis a most felhívott törvényszakasz értelmében az üzletvezető jogköre kiterjed mindazokra az ügyletekre, a melyek az üzlet folytatásával rendszerint járnak és mindazokra a jogcselekményekre, a melyeket az ilynemű ügyletek rendszerint szükségessé tesznek. Abból tehát, hogy alperes a felebbezési bíróság ítéletében megállapított irányadó tényállás szerint: timár üzlettulajdonos, és hogy az ilyen üzlet folytatásával rendszerint együtt jár a cserzéshez szükséges cserárú megrendelése, szükségkép következik, hogy K. Gy., mint üzletvezetőt, feljogosítottnak kell tartani arra, hogy a timárüzleltulajdonos alperes részére cserárút megrendelhessen. Ennek ellenkezőjét, t. i. azt hogy alperes K. Gy.-nek, mint üzletvezetőjének jogkörét a timárüzlet folytatásával rendszerint járó ügyletek megkötése tekintetében korlátozta, s hogy felperes erről a megrendelés elfogadásakor tudomással bírt, az alperes tartozott volna bizonyítani. A felebbezési bíróság ítéletében kifejtett ügyállás szerint azonban alperes egyáltalában nem is védekezett azzal, hogy üzletvezetőjének jogkörét korlátozta, hanam egyedül azt hozta fel védelmére, hogy az A), alatti számlában megjelölt árút személyesen meg nem rendelte, át nem vette, és hogy az ő üzletébe nem szállíttatott, és ott fel nem használtatott. Az alperes által védelmére felhozott ezek a nemleges körülmények a felebbezési bíróság Ítéletében megállapított irányadó tényállás szerint: valók ugyan, azonban a felebbezési bíróság ezekből a K. T. 49 §-ában foglalt 6*