Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kit: ítélőtábla 63 szegódményesei közül csak a gazdatisztjeit és éves cselédjeit akarta biztosítani, kitűnik, hogy szegödményesek alatt nem csupán a gazdatisztek és éves cselédek értendők, hanem hogy e fogalom alatt a gazdasági alkalmazottak egész körét kell érteni, és mert ebból következik, hogy akkor, a mikor a felek a szerződés 15. pontjában a szegödményesek ingóit kívánták biztosítani és zárjel közt a szegödményesek szó után • gazdatisztek és éves cselédek* szavakat tették, ezzel csak példaszerű felsorolásba bocsátkoztak és a biztosítást nem akarták a szegődményeseknek csupán ezen két csoportjára szorítani, mert ha ez lett volna a telek szándéka, akkor szükségképen meg kellett volna ezt világosan és tüzetesen jelelni, vagy azt a szót«szegödményesek" elhagyni, ilyen világos és tüzetes meghatározás hiányában tehát a biztosítás a szegödményesek egész körére kiterjesztettnek veendő, s ekként az összes szegödményesek ingóságai biztosítottaknak tekintendők. Alperesnek az a panasza is alaptalan, hogy anyagi jogszabály sértésével mondotta ki a felebbezési bíróság azt hogy a dohányos a szegódményes fogalma alá vonható. Mert a meg nem támadott tényállás szerint a dohányosok felperestől nemcsak a dohánytermés egy részét, hanem szegódményes földet, lakást és marhatartást is kapnak, és mert ezekre való tekintettel a felebbezési bíróság helyesen vonta a dohányosokat a szegödményesek fogalma alá. Minthogy e szerint a felek közt létrejött szerződés 15. pontjában az összes szegödményesek ingói biztosíttattak tűzkár ellen, s minthogy a kifejtettek szerint a dohányosok a szegödményesek közé sorolandók: helyesen terjesztette ki a felebbezési bíróság a szerződés hatályát a dohányosok ingóira: ezzel tehát a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt nem sértett. Az az alperesi panasz pedig nem bír alappal, hogy a dohányosoknak a szegödményesek közé sorozása tételes törvénybe ütköznék. A szegódményes fogalma ugyanis nem azonos a cseléd fogalmával és sem az 1900: XXIX. tcz. sem egyébb törvény rendelkezése nem zárja ki azt, hogy a dohányos szegödményesnek tekintethessék s az előbb idézett törvényben a szegödményesek köre kimerítően meghatározva nincs.