Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

54 Budapesti kir. Ítélőtábla. érvelése, hogy az átadástól ót a vételár után annak kifizetéséig kamat illeti. Mert ha az eladó a vételár fejében az átvételkor váltót ad a vevőnek, ellenkező megállapodás hiányában a vételár a váltó lejáratáig hitelezettnek tekintendő; alperes tehát a vételár után a váltók lejáratáig felperes terhére kamatot csak akkor szá­mithatott volna, ha ily ellenkező megállapodás létre jött volna. Alperes azonban a megállapított tényállás szerint nem is állította, hogy a váltók adása alkalmával megállapodtak, hogy fel­peres a váltók lejáratáig a vételár után kamatot lesz köteles fizetni, az az érvelése pedig, hogy a Mármarosmegyéböl szállí­tandó kincstári fára nézve felperessel korábban kötött alatti szer­ződésnek a vételár esedékességét szabályozó kikötése a privát fa vételárára is kiteljed, nem alapos. Mert a felebbezési bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a felek megegyeztek abban, hogv a privát fa vételára a kincstári fára nézve alatt kötött szerződés értelmében lesz fizetendő, a felülvizsgálat alá nem vonható ez a megállapítás pedig kizárja azt, hogy a szállítandó kincstári fa vételárának fizetési feltétele a helyben megvett és átvett privát fa vételárára kiterjesztessék. Minthogy a kifejtettek szerint a feleb­bezési bíróság nem sértett jogszabályt, midőn kimondotta, hogy alperes a vételárra kapott váltók lejáratáig jogtalanul számitott a vételár után felperes terhére kamatot, s hogy ennélfogva jog­talanul vont le felperes pénzéből 451 k. 70 f.-t. alperes felül­vizsgálati kérelmének annyiban, a mennyiben e döntés ellen irá­nyul, helyet adni nem lehetett. Ellenben alperesnek a miatt emelt felülvizsgálati panasza, hogy a kamat tőkésítve ítéltetett meg az az utáni kamattal együtt, alapos; mert felperes különös megállapodás nélkül nem volt jogosítva a kamatot évenként tőké­síteni, az pedig sem a felebbezési bíróság ítéletéből sem a fel­terjesztett iratokból nem tűnik ki. hogy felperes megállapítani kérte volna, hogy a kamat tőkésítése iránt az alperessel megálla­podott. 32. Gyógyintézet és orvosi magánrendelő intézet. Jogilag tilos működésben való alkalmazásra kötött szerződés semmis. Kártérítés ily szerződés alapján. — Közös ténybeli tévedés. (1906 augusztus 30. II. G. 77. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom