Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)
40 Budapesti kir. ítélőtábla. lehet különbséget, hogy a szerződésen, nem pedig végrehajtási foglaláson alapul. A fizetések le nem foglalható részére pedig joghatályosan végrehajtást vezetni nem lehet. Ezekkel szemben alaptalan alperesnek az a panasza, hogy a felebbezési biróság döntésével azt a jogszabályt sértette volna meg, mely szerint senki több jogot át nem ruházhat, mint a mennyivel maga bir. Ez a panasz alaptalan, mert az idézett jogszabály csakis a felperes mint K. J. engedményese és M. Ö. közötti jogviszonyt illetőleg jöhet figyelembe, a peres felek közötti jogkérdés eldöntésénél pedig az a jogszabály irányadó, hogy az engedményezés után az engedményező ellen szerzett jogok az engedményes jogát nem érinthetik — már pedig a C) alatti engedményezés az alperes által 1906 július 17-én illetve 25-én foganatosított foglalást évekkel megelőzte. Minthogy azonban a foglalás állandó alkalmazásból kifolyólag visszatérő időszakokban lejárandó fizetésre, tehát végösszegében meg nem határozható követelésre vezettetvén, nem állhat meg a felebbezési biróságnak az a döntése, hogy K. J. fizetését havi 150 K-a erejéig az L r. alperes által reá vezetett foglalás alul további korlátozás nélkül feloldotta, holott a felperest erre a fizetésre csak saját követelésének összegére korlátolt igény illetheti meg. mely megszűnik, mihelyt a követelés akár az engedményesek fizetéséből akár a C) alattiban körülírt egyéb fedezeti alapból kielégítést nyer. ennélfogva a felülvizsgálati kérelemnek részben helyt adva a felebbezési biróság Ítéletét megtelelő módon megváltoztatni kellett. 24. Feloldásra irányuló felülvizsgálati kérelem. Az anyagi jogszabály szempontjából erre irányuló panasz hiányában is van felülvizsgálatnak helye. Okirati bizonyítás felülvizsgálata. (1907 május 23. I. G. 106. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A felülvizsgálattal elő alperesek csupán a felebbezési biróság Ítéletének feloldása, új bizonyítás felvétel és új ítélethozatal elrendelése iránt terjesztettek elő kérelmet, a nélkül, hogy a S. E. T. 190. §-a 2. pontjának megfelelően azt is megjelelnék, hogy az ítéletnek minő megváltoztatását kérik,