Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

Budapesti kir. Ítélőtábla. A kir. Ítélőtábla : A kár mennyiségének kérdésében a felebbezési bíróság az alkalmazandó jogszabályok mellőzésével és megsértésével tévesen határozott. Minthogy az ügylet, a melyből felperes követelését leszármaztatja, reá nézve, a ki további eladás végett vette a búzát, kereskedelmi ügylet, a keresk. törvény határozatai mindkét télre alkalmazandók. (264. §.) Alkalmazandó ennélfogva a keresk. törvény 353. §-a, továbbá a 356. §. második bekezdése, mely általános jellegénél fogva a halasztható határidőre kötött ügyletekre kiterjed. Ehhez képest tekintettel arra, hogy a búzának piaczi ára van, követelheti felperes legalább is azt a különbözetet, tnely a teljesítés helyén és idejekor a szerződési és piaczi ár között mutatkozik. Nyilván tévesen járt el tehát a felebbezési bíróság, midőn az árkülömbözet kiszámításánál egyrészt nem a kikötött vételárat, hanem azt a piaczi árat vette figyelembe, mely a szerződés idejében jegyeztetett, másrészt figyelembe vette azt az időpontot, a melyben alperes az árút harmadik személynek adta el. Irányadó egyrészt a szerződési ár, másrészt a piaczi ár, mely akkor jegyeztetett, mikor alperes teljesíteni tartozott s a nem teljesítés miatt késedelembe esett. Megállapította a felebbezési bíróság, hogy a teljesítésre határozott idő kikötve nem volt. Ebből következik, hogy alperes akkor esett késedelembe, midőn felperes a teljesítést követelte s alperes azt megtagadta. Ez az időpont megállapítva nincs, de a szerződési árat illetőleg is a felebbezési biróság annak kijelentésére szorítkozott, hogy a felperes mintegy 200 mm. búzát 15 K 60 f. árban vett meg az alperestől, de nem állapította meg az ár mennyiségének szempontjából szintén fontos azt a körülményt, hogy való e a felperesnek az az állítása, hogy az alperes a búzát saját költségén Boldogház állomáshoz szállítani tartozott. Épp oly kevéssé állapította meg a felebbezési biróság azt, vajon a szakértő által bemondott árjegyzés Boldogházára, Alattyánra vagy más helyre vonatkozik-e. A keresk. törvény már idézett 356. §-a továbbá világosan kimondja, hogy a vevő az árkülönbözetnél nagyobb kárt is bizonyíthat. E részben a felperes előadta, hogy az alperestől vett búzát ő T. M.-nak nyereséggel adta el, s hogy az alperes szerződésszegése folytán nemcsak a nyereségtől esett el, hanem T. M. még 400 K kártérítést volt kénytelen fizetni. A felebbezési biróság azonban ide vonatkozólag a ténymegállapítást mellőzte egyedül abból az okból, mert a