Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

IS Budapesti kir. ítélőtábla. daczára, hogy a peres felek között az esztergomi kir. járásbiróság előtt folytatott perben megállapíttatott, hogy felperes a kérdéses épületet kifogás nélkül átvette s azóta a K. T. 349. §-ában meghatározott hat hónap a kereset beadását megelőzőleg letelt, alperest mégis az épület hiányainak helyrehozására s esetleg azok fejében 219 K 03 fillérnek megfizetésére kötelezte. Ez a panasz jogos alappal nem bir, mert az a körülmény, hogy felperes a szóban forgó épületet átvette s az átvétel alkalmával a jelen perbeli keretében fölsorolt hiányokat kifogás tárgyává nem tette, magában azzal a következménynyel nem jár, hogy felperes a hiányos és szerződésellenes építkezés helyreállításához, illetve kártérítéshez való jogáról lemondottnak volna tekinthető, annál kevésbbé, mert azok a hiányok, amelyeknek pótlására alperes a felebbezési bíróság által köteleztetett, nem feltétlenül olyanok, a melyeknek első megtekintésre fel kellett tűnniök; minthogy pedig általános jogszabály az. hogy a ki valamely munkát elvállalt, azt a czél- és szerződésnek megfelelőleg elkészíteni s az e részben szerződésszegő fél a hibákat, illetve hiányokat helyrehozni s az okozott kárt megtéríteni tartozik; minthogy továbbá a K. T. 349. §-ában megszabott hat havi határidő csak kereskedelmi ügyleteknél, a milyennek egy nyaraló építése nem tekinthető, nyerhet alkalmazást; minthogy a már hivatkozott s az épület átadása után a harmadik hónapban folyamatba tett perben hozott Ítéletből kitűnőleg felperes jórészt ugyanezeket a hiányokat már ott is kifogás tárgyává tette, s ama per befejezése után a keresetből megállapíthatólag egy éven belül a jelen pert megindította : mindezeknél fogva felperes az általános magánjogi szabályok szerint kifogásolási jogával elkésés okából elutasítható nem volt s minthogy azok a hiányok, a melyeknek pótlására alperes az alsóbb bíróságok által köteleztetett, a megállapított s meg nem támadott tényállás szerint tényleg fenforognak, alperes az anyagi jogszabály megsértése nélkül köteleztetett ama hiányok helyreállítására, esetleg azok költségének megtérítésére. Alaptalan végül alperesnek a S. E. T. 110. §-ának megsértésére vonatkozó panasza is, mert a S. E. T. 110. §-a értelmében a bíróság részben való pervesztesség esetében is az egyik peres felet az eset minősége szerint az ellenfél összes költségében is marasztalhatja és e tekintetben szabad belátása szerint határoz, és így határozata csak eljárási szabály megsértése ese-