Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XI. kötet 1906-1907 (Budapest, 1909)

[6 Budapesti kir. ítélőtábla. az általa a megrendelésnek megfelelően szolgáltatott temetésért keresetbe vett teljes összegért felelősek s a kereseti összeg csak az esetben volt volna leszállítható, ha felperes a megrendelés keretén túl, vagy nem a megrendelésnek megfelelő mérvben szállított volna. Noha ez az általánosságban tartott felülvizsgálati panasz nélkülözi annak megjelölését, hogy az a S. E. T. 185. §-ának melyik pontjára van fektetve, de a felülvizsgálati kérelemnek nem lévén feltétlen kelléke, hogy abban a S. E. T. 185. §. illető pontjára kifejezetten hivatkozás történjék, s elegendő, ha annak tartalma a megtámadás alapját magában foglalja s mivel felperes felülvizsgálati kérelme tartalmából annyi mégis kitűnik, hogy felülvizsgálati alapul anyagi jogszabály megsértését vette, ha a szerinte megsértett anyagi jogszabályt meg nem jelöli is, tekintettel mindazáltal a S. E. T. 203. §-ra, mely szerint a felülvizsgálati biróság a jogszabályok alkalmazásánál nincs a felektől felhozottakhoz kötve, a felülvizsgálati kérelem pedig tartalmánál fogva alkalmas annak megvizsgálására, hogy a felebbezési biróság ítéletében megállapított tények szerint a felek közt létesült jogviszony eldöntésénél a megfelelő anyagi jogszabályok nyertek-e alkalmazást: a kir. Ítélőtábla felperes felülvizsgálati kérelmét érdemleges elbírálás alá vette. Annak azonban helyet nem adhatott, mert az irányadó tényállás szerint az örökhagyó Sz Gy. temetését nem az alperes örökösök, hanem az elhunyt testvére Sz. A. rendelte meg, hogy a megrendelt temetés az örökhagyó társadalmi állásával és hátrahagyott hagyatékával csak 300 korona érték erejéig áll arányban és hogy az elhunyt örökösei a megrendelést utólag csak 300 korona értékig fogadták el. E mellett a felebbezési biróság Ítélete nem tartalmaz ténymegállapítást arra nézve, hogy Sz. A. a temetésnek megrendelésére az alperes örökösöktől megbízással bírt volna és sem a tárgyalási jegyzőkönyvekből, sem azok mellékleteiből nem tűnik ki, hogy felperes erre nézve tényeket vagy bizonyítékokat hozott volna fel. Mivel pedig az anyagi jogszabályok szerint ha valaki más nevében képviseleti jogosultság nélkül köt szerződést, a szerződés a képviseletre nézve csak jóváhagyása esetén, e nélkül pedig csak annyiban válik hatályossá, a menynyiben az a képviselőre vagyoni haszonnal jár, illetve vagyoni viszonyaival arányban áll, következéskép felperesnek az alperesek képviseletére jogosultsággal nem bíró Sz. A.-val a néhai Sz. Gy.