Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

156 Budapesti kir. ítélőtábla. keresetének elejtett részére keresetét újból felemelni és így eltekintve a kereset további leszállításától is, a kereset tárgyául az 1902. évi január hó 22-től 1904. évi január hó 22-éig követelt kamat összege nem tekinthető, e nélkül pedig a kereset tárgya a 400 K-n alul van. (1905 nov. 17. I. G. 287. sz. a.) 110. Anyagi jogszabályt képez az, hogy a nő szülői vagij nagyszülői házához befogadott s ott családjával együtt tartásban és teljes ellátásban részesülő férj — külön kikötés nélkül •— a háztartás és a gazdaság körül végzett munkájáért ellenértékképen családjával együtt élvezett ellátáson felül külön díjazást nem követelhet. Felperes állította ugyan, hogy alperesek oly Ígéretet tettek, miszerint ha halálukig náluk dolgozik, munkájának jutalmazásaképen őt és nejét fogják vagyonuk örököseivé tenni s ez Ígéret folytán ment családjával együtt alperesek házához. Ámde ha alperesek ily Ígéretet tettek is, minthogy íelperes önként távozott alperesek házától, az eltávozásáig teljesített munkájának a kapott teljes ellátáson felüli díjazását az állítólagos igéret alapján sem jogosult követelni. (1905 nov. 23. I. G. 291. sz. a.) 111. Az elsőbiróság Ítélete elleni felebbezést csupán H. J. elsőrendű alperes adta be s jóllehet a felebbezésben hivatkozás történt arra, hogy a felebbezést, úgyis mint másod- és harmadrendű alperesek megbizoítja adta be, mégis arra tekintette], hogy elsőrendű alperes másod- és harmadrendű alpereseket a S. E. T. 130. §-ánal: harmadik bekezdése értelmében a felebbezést eljárásban nem képviselheti, a felebbezés másod- és harmadrendű alperesek által beadottnak nem tekinthető; mert továbbá alperesei; az elsőbiróság által felperes követelésében nem egyetemlegesen rnarasztaltatván, az elsőbiróság Ítéletét másod- és harmadrendű alperesek által felébbezettnek tekinteni a S. K. T. 139. §-a értelmében sem lehet; mindazonáltal arra figyelemmel, hogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság Ítéletét másod- és harmadrendű alperesek által is felebbezettnek tekintvén, ezen alpereseket a felebbezési tárgyalásra megidézte és a tárgyalást velük is megtartotta, a nélkül, hogy felperes az eljárás szabálytalansága ellen felszólalt volna, sőt annak tudatában, hogy csupán elsőrendű al-