Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

XCVI Rendszeres tárgymutató. Kártérítés az eladó szállítási késedelme alapján. Sz. 735. 643. Kártérítés a teljesítésben késedelmes eladó ellen. K. 415. 352. Elkésetten történt teljesítés elfogadása. K. 415. 352. Midőn a vevő a szerinte elkésett részteljesítést elfogadja, ezzel maga adja tanújelét annak, hogy a szállításnak eredetileg kitűzött határ­idejét nem tekinti oly lényeges föltételnek, a melyen túl a teljesítés ki volna zárva. K. 415. 354. A szállítási kötelezettségnek a meghatározott időpontnál korábban teljesítése. B. 37. 70. Az, hogy a megrendelő fél a szerződés alapján az eladói a tel­jesítésre felhívja, nem zárja ki azt, hogy a felhívás sikertelensége ese­tén a teljesítés helyett a nem teljesítés miatt kártérítési igénynvel lép­hessen fel. B. 241. 229. A sztrájk, mint vis major az eladó késedelmére nézve. B. 229. 221. 266. 242. Az a szabály, hogy a vevő az eladótól a szerződésszerű teljesí­tést, azaz az átadni kivánt hiányos árú visszautasítása mellett kellő minőségű árú szolgáltatását követelheti, csak a fajilag meghatározott árúra, nem pedig az egyedileg meghatározott árúra alkalmazható. B. 232. 223. A fél szénatermése egyedileg meghatározott árú. B. 232. 223. Kártérítés az eladó ellen árúnak téves ezímzés következtében elkésett birtokbavétele alapján. B. 53. 101. A vevő elállhat a vételtől, ha az árú az eladó mulasztására visszavezethető téves ezímzés következtében elkésve jutott birtokába. K. 437. 385. Ha a fél az ellenfél késedelmét maga sem tartotta oknak az ügy­lettől elállásra, akkor a késedelemre alapított pervila eldöntése mellő­zendő. B. 61. 423. A K. T. 354. §-ának szabálya csak arra a félre vonatkozik, a ki a teljesítés helyett kártérítést akar követelni, vagy a szerződéstől el akar állni, de nem vonatkozik arra, a ki a teljesítés mellett a kése­delemből eredő kár megtérítését követeli. B. 237. 226. Minőségi hiányra és rendelkezésre bocsájtásra alapított követelésre a 353. és a 354. §. nem alkalmazható. B. 249. 233. A másik szerződő fél értesítése és a késedelemből eredő kárté­rítés követelés fentartása oly esetekben is szükséges lehet, a melyek nem esnek a K. T. 354. §-a szabálya alá. B. 237. 226. Vevő az eladónak az utólagos teljesítésre keltő időt engedni csak akkor köteles, ha azt az eladó kívánja s erről a vevőt értesíti. K. 437. 385. Az utólagos teljesítési idő tartama az eset körülményeihez képest méltányosság alapján határozandó meg. B. 229. 221. A kereskedelmi forgalomban a felektől elvárható magatartás meg­követeli, hogy indokolatlanul hosszú ideig (3 hét) egyik fél se hagyja bizonytalanságban a másikat az iránt, hogy kiván-e és milyen igényt kíván ellenében érvényesíteni. B. 271. 245.

Next

/
Oldalképek
Tartalom