Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

466 Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla. ellenére nem jelent meg. — Pertárs csatlakozása a felül­vizsgálati kérelemhez. Ügyvédi járandóság mellőzése. A vételnek a telekkönyvileg nem biztosított haszon­bérletet bontó hatálya. Az uj tulajdonos felmondásának határideje. (1906 május 1. 1905. G. 135. sz. a.) A kir. ítélőtábla: Dr. L. V. ügyvédet, mint M. V. hagya­tékának ügygondnokát, a neki kihirdetett, 1905. évi november hó 15-én kelt felebbezési bírósági végzéssel 1905. évi november hó 22-ik napjára kitűzött itélethirdetési határnapra, szabályszerűen megidézték. A felebbezési birósági Ítélet tehát dr. L. V. ügygond­nokkal szemben, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 119. §-a értelmében, 1905. évi november 22-én kihirdetettnek veendő, ha az itélethirde­tési határnapra nem is jelent meg. így dr. L. V. ügygondnok, a felül­vizsgálati kérelmet az 1893. évi XVIII. t.-cz. 188. §-a értelmében, 1905. évi november hó 22-ik napjától számított 15 nap alatt tar­tozott beadni. Az általa csak 1906. évi márczius hó 8-án, nyilván elkésetten beadott felülvizsgálati kérelem tehát, az 1893. évi XVIII. t.-cz. 193. §-a alapján, hivatalból visszautasítandó s ezért a nyilván eredményre nem vezethető beadványért díj- és költség fele ellenében sem állapítható meg. M. L. alperes kellő időben beadott felülvizsgálati kérelméhez, az 1893. évi XVIII. t-cz. 191. §-a értelmében M, V. hagyatéka alperes is csatlakozónak veendő, mert a peres kérdés a pertársakra csak egységesen dönthető el. A felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy felperes 1901. évi április hó 24-től 1906. évi deczember hó 31-ig terjedő időre alperesektől ingatlant vett haszonbérbe, hogy alperesek a haszonbérelt ingatlanokat 1904. évi májusban K. K.-nak eladták, K. K. új tulajdonos felperesnek a haszonbérletet felmondotta, a felperes mint haszonbérlő által előállított 1904. évi buza és rozs termés felét beszedte, a haszonbérleten 1903. év tavaszán felpe­res által vetett 4 köböl még termőképes lóherét kiszántotta s hogy igy felperesnek az 1904. évi termésből csak a buza és rozs­termés fele maradt. Ennek a meg nem támadott tényállásnak — és az optk. 1120. §-ában kifejezett jogszabályok alapján a felebbezési bíróság alpereseket az 1904. évi buza- és rozstermés fele értékének, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom