Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla. 459 A kir. Ítélőtábla: B. I. hagyatékára vonatkozó iratokból kitűnik, hogy B. I. után annak örököseire átszállott vagyon értéke a hagyatéki terheket meghaladja. Ennélfogva F. S.-né, B. Zs., a fiának, a kiskorú alperesnek jogelőde, ki a B. I. hagyatékából reá eső negyed részt örökrészeként elfogadta, ezen az alapon B. I. tartozásaiért, az osztrák polg. tkönyv 547., 548., 550. §-ai értelmében, s a 821., 801. és 802. §-okban meghatározott mérvben, felelőssé vált. Ez által B. I. örökhagyónak tartozásai, a mennyiben s a mily arányban azok leányára. F. S.-ra átszállottak, magának F. S.-nak tartozásaivá váltak, s ez a kötelezettség, az optk. 801, 802 és 821 §-ai értelmében F. S.-nénak minden vagyonát, tehát nemcsak a B. I.-től örökölt, hanem saját vagyonát is terheli. Ebből folyik, hogy alperes mint F. S.-né egyedüli örököse nincs jogositva arra, hogy B. I. hitelezőnek, F. S. vagyona, utóbb hagyatéka minden részére kiterjedő kielégítési jogát meghiúsítsa, olyan módon, hogy alperes F. S., B. I.-től öröklött vagyonrészére örökösnek nem nyilatkozik, e vagyonrészben való örökösödést visszautasitja, s örökösnek csak F. S., B. I.-től nem örökölt vagyonrészre nyilatkozik, s ezzel B. I. hitelezőinek követelésétől szabadulni akar. Mert, a mint fentebb ki van fejtve, B. I. tartozásai F. S. mindennemű vagyonát terhelik; s mert B. I. után való örökösödésről, az oszt. polg. tkönyv 551. §-a értelmében F. S. lemondhatott volna ugyan, de minthogy F. S. nemcsak le nem mondott, hanem ellenkezőleg az örökösödést elfogadta, alperes a hitelezők megszerzett jogának hátrányára a B. I. után lányát, F. S.-nét megillető, már elfogadott öröklésről utólag lemondani — ezt jogszabály nélkül — nem jogosult. Nincs ugyan jogi akadálya annak, hogy alperes hagyatékának csak bizonyos részére, a jelen esetben csak a B. I.-től nem örököltre, nyilatkozzék örökösnek; de ennek jogi következménye csak az lehet, hogy alperes, B. I.-től F. S.-ra átszállott hagyatéki terhekért esetleg csak az elfogadott hagyatékrész értéke erejéig lesz felelős; mig ha ez felperes követelésének teljes fedezésére nem elegendő s felperes további fedezetet akar, szabadságában álland F. S. hagyatékát, — annak B. I.-től örökölt vagyonrészére nézve, a melyre örökösi nyilatkozatot még eddig ki sem tett — az osztrák polg. tkönyv 811. §-a értelmében, ügygondnok által képviselve perelni. Az eddig kifejtettek eredményeit összefoglalva, minthogy B. I. utáni örökösödés