Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

454 Marosvásárhelyi kir. ítélőtábla. Tévedés ellenére szerződés érvényessége. A községi elöljárók személyes felelősségének kérdése. (1906 január 16. 1905. G. 98. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes kereseti igényét a II—X. rendű alperesekkel szemben egyfelől arra a ténykedésükre alapítja, hogy azt a képviselőtestületi határozatot, melynélfogva felperes az I. alperessel szemben követelést támaszt, ők hozták meg, másfelől arra alapítja, hogy ezek, a II—X. rendű alperesek, a határozatnak a felsőbb közigazgatási hatósághoz jóváhagyás végett való felterjesztését elmulasztották. De ez az igény minden jogszerű alapot nélkülöz, mert ezeknek az alpereseknek fent említett ténykedésük vagy mulasztásuk, el is tekintve attól, hogy a jóváhagyás hiánya jelen esetben, mint ez az alábbiakból ki fog tűnni, nem döntő, felperesnek kereseti jogalapot a kereseti követeléshez egyáltalában nem adhat, hanem ezek az alperesek legfellebb a községnek lehetnének felelősek, mely kérdés elbírálása a jelen per keretén kívül esik. A maguk személyében II—X. alperesek felperessel szemben az 1886. XXII. t.-cz. 86. §-a értelmében csak kártérítés esetében lehetnének felelősek, de felperes maga sem követel kártérítést, hanem munkabért. De a községgel szemben, a felperes által állított tények bebizonyítása esetén, a kereseti igény jogszerű alappal bir. Nem vitás ugyanis felek közt, hogy felperes jogelőde G. I. és első alperes (a község) között az a megállapodás jött létre, mely szerint G. I. az új felmérés szerinti térképeket és földkönyvet elkészíteni, hitelesíttetni és első alperesnek átadni köteles, minek ellenében alperes 1000 korona fizetésére kötelezte magát. Ezekből nyilvánvaló, hogy felek közt az optkv. 1151. § ában meghatározott munkabéri szerződés jött létre, minélfogva a keresetben érvényesített igény, mely az 1000 korona munkabér megfizetésére irányul, az optkv. 1156. §-ára való tekintettel, jogszerű alappal bir. Tényállás szerint, I. alperes és felperes az 1000 korona megfizetésére nézve úgy állapodtak meg, hogy ez az összeg a munkálatok átadása után a községi tagosítási alapból lesz kiutalandó. Minthogy azonban ebből az alapból csakis a költségelőirányzatban előzetesen megállapított kiadások fedezhetők és ez az 1000 korona pedig felvéve nincs, a törvényszék mint bir-