Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

434 Kolozsvári kir. ítélőtábla. hanem akaratukat állandóan, előre meg nem határozati s meg sem határozható számú ügyleteknek a fent jelzett időben való rendszerinti megkötésére irányozták. A peres felek közt létrejött s alperesek által kifogás alá nem vett bérleti szerződés szerint azonban az alpereseknek a felperesi szatócs-üzlet körébe tartozó czikkek árusítása tiltva volt. A vágott fának kismértékben való eladása pedig a szatócs-üzlet egyik lényeges áruczikkét képezi; ennélfogva alperesek eme tényük által a szerződésnek ezt a tiltó rendelkezését megszegték, ez alapon tehát felperes kártérítési igénye az alperesek vétke által okozott kárért az ált. ptkv. ÍW. §-a értelmében megnyilt. (1905 szept. 11. G. 102. sz. a.) 499. A felebbezési bíróság tényként azt állapította meg, hogy felperes 1894. évtől kezdve, vagyis mintegy 11 évi időtartam alatt a jelen keresetbe vett követelését alperesi jogelőd ellen, ennek életében soha sem érvényesítette és hogy felperes jogelőde évi 200 korona honoráriumot adott alperesi jogelődnek a nélkül, hogy vele szemben most érvényesített követelését beszámítani megkisérlette volna, vagy őt elszámolásra fölhívta volna. Jogkérdést képezvén az, hogy e tényállásból minő következtetés vonható, a kir. ítélőtábla úgy találta, hogy a kir. törvényszéknek ebből vont ama jogi következtetése, hogy felperes jogelőde a gyógyszereket és gyógytári czikkeket már eleve azon szándékkal szolgáltatta ki alperesi jogelődnek, hogy azokért fizetést nem fog követelni és hogy azon esetben, ha a felperesi jogelődnek fennálló követelése lett volna, természetes, hogy a beszámítást megkisérlette vagy alperesi jogelődöt elszámolásra fölhívta volna, téves és ezzel az ált. ptkv. 863. §-ában meghatározott jogszabályt sértette meg, mert épen az ellenkezőre maiul az a köridmémj, hogy felperesi jogelőd az orvosi vényekel nem adta Iá akperes&li jogelődeinek, hanem mind visszatartotta; igy alperesnek kellett volna bizonyítani, hogy köztük oly megállapodás volt, melynél fogva a gyógyszertári czikkeket alperesi jogelődnek ingyen szolgáltatja ki. Ez okból s mert az ált. ptkv. 10. és 859. §-aiból kitetszőleg az alperes által vitatott és bizonyítani kívánt szokásra jogot alapítani nem lehet s a kihallgatott szakértők véleménye, mely különben is határozatlan s egymásnak is ellentmondó, e tekintetben irányadó nem lehet: felperes kereseti jogát megálla-