Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

432 Kolozsvári kir. ítélőtábla. sebb, mint a mennyit felmondás esetén a törvény meghatároz, ez pedig a jelen esetben, tekintettel az ipartörvény 92. § ára, minthogy felperes likőrkészítéssel, tehát önálló és fontosabb teendők teljesítésével volt megbízva, felperes részére három havi fizetésre való igényt biztosít, tehát annyit, a mennyit a felebbezési bíróság megítélt. 496. A felebbezési bíróság megtámadott Ítélete nem vonatkozik •itéU dologra* és igy alperes «res judicata» kifogását a felebbezési bíróság helyesen hagyta figyelmen kívül, mert az iratok igazolása szerint felperesnek a nagyszebeni kir. járásbíróságnál 1904. Sp. T. 1132. szám alatt beadott keresete a felek között fennállott egy zongora-bérletből kifolyóan 92 korona hátralékos bér, 12 korona zongora-hazaszállítási költség és 9 korona hangj jegykönyv árának megfizetésére irányult; ebben a perben alperes csak lejárt havi bérösszeg megfizetésére, hangjegykönyv kiadására, esetleg 9 korona értékének megfizetésére, valamint a zongora hazaszállítására köteleztetett és midőn a bíróság már ez alkalommal, a zongorának alperes által felpereshez való hazaszállítása iránt rendelkezett, csak az képezte a birói döntés tárgyát, hogy alperes köteles-e a felperes által a keresetében zongoraszállítás czímen igényelt 12 koronát megfizetni avagy köteles-e a bérleti szerződés megszűnténél fogva a zongorának felperes részére való hazaszállításáról maga gondoskodni, ellenben felperesnek mostani keresete a kérdéses zongora állagára s illetve annak 500 korona értékére vonatkozik s felperes most már a zongorának természetben leendő birtokbaadására avagy a zongora értékének megfizetése iránt lépett fel. Helyesen állapította meg tehát a felebbezési bíróság tényként, hogy felperes a korábbi perben ilyen igényt nem érvényesített s ilyen igény felett a bíróság előbb nem döntött. S minthogy az itélt dolognak alapfeltételét az érintett jogviszonyok ugyanazonossága képezi és alperesnek a korábbi perben történt jogerős Ítéleti marasztalása az anyagi jogkör tekintetében nem ugyanazonos a jelen perben történt marasztalásával, alperes az érvényesített jogok különbözőségénél fogva, az itélt dologra vonatkozó anyagi jogszabálynak helytelen alkalmazása miatt sikerrel nem panaszolhat. (1905 jul. 17. G. 84. sz. a.)