Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Rendszeres tárgymutató. Ll Ingatlan tulajdonjogának megítélése az adásvevési szerződés elveszése esetében árverés alapján rosszhiszeműen szerzeit telekkönyvi tulajdon ellenében, k. 413. 349. b) A szolgalom. Szolgalmi jogot elbirtoklás útján csak akként lehet megszerezni, ha az elbirtoklásra hivatkozó fél azt bizonyítja, hogy a szolgalomjogot ő, vagy jogelődei 32 éven át szakadatlanul gyakorolták és e jog gyakorlását a szolgáló birtok tulajdonosa ezen időn át tűrte, habár a tulajdonát korlátoló tényekről kellő tudomással birt vagy bírhatott. K. 420. 363. Az elbirtoklás útján szerzeit szolgalmi jog sikerrel nem érvényesíthető azzal a tulajdonossal szemben, a ki tulajdonát — a nyilvánkönyvekben való biztában — szolgalommentesen szerezte, ha csak nincs bizonyítva, hogy az illető a szolgalmi jog tényleges gyakorlatáról, illetve létezéséről meggyőződött vagy meggyőződhetett volna. K. 420. 364. A használat csak saját szükségletei kielégítése czéljából, a haszonélvezet pedig ezen kereten túl is gyakorolható, sőt harmadik személyre is átruházható. Gy. 390. 335. Használatra átengedett építmény leégése esetében a használati jog a biztosítási összeg kamataira terjed. Gy. 390. 335. A lakásra vonatkozó szolgalmi jog nem kizárólag a jogosítottnak saját személye részére biztosítja a lakás használatának a jogát, hanem a vele közös háztartásban élő családtagok részére is. Sz. 750. 674. A lakás használatának a joga, ellenkező kikötés hiányában, csak annyiban eshetik korlátozás alá, a mennyiben a jog gyakorlása a lakásul szolgáló ház állagának illetve a tulajdonos vagyoni érdekének a sérelmével járna. Sz. 750. 674. A használat tárgyi terjedelme tekintetében a használat és haszonélvezet között különbség nincs. Gy. 390. 335. A lakásra jogosított a lakás egyenértékét követelheti, ha ott őt testi sértéssel illetik. P. 640. 570. Haszonvétel ismérve az ingyenesség. B. 14. 22. Ha a haszonélvezet tárgyán szükségessé vált rendkívüli javítást vagy helyreállítást a tulajdonos maga eszközölteti, még ha ezt a haszonélvezőnek beleegyezésével teszi is, a haszonélvező a beruházott tőkét nem, hanem csak annak kamatát tartozik viselni és csak annyiban, a mennyiben a javítás a haszonélvezet értékét emeli. Sz. 751. 675. Nincs oly jogszabály, hogy a haszonélvező csak a haszonvételi jövedelem valamely arányában lenne a tartozási teljesíteni köteles, a haszonélvező a haszonvételi érték erejéig a haszonélvezet tárgyának jókarban tartásáért felelős és ha úgy találja, hogy a dolog hasznai az azzal járó terheket sem fedezik, a dolog haszonélvezetéről lemondani szabadságában áll. N. 596. 537. d*