Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

424 Kolozsvári kir. Ítélőtábla. értelmében helye nincsen, jelen perre ki nem terjedhet, mivel ennek a pernek csak az alapja a birtokháboritási per, de maga az érvényesíteni kivánt igény meghatározott kárösszeg. Nem volt figyelembevehető továbbá alpereseknek az a kifogása sem, hogy jelen kártérítési per járulékos természetű lévén, a fődolog tekintetében lejártatott sommás visszahelyezési perben az nem érvényesíttetett, s ez alapon felperesnek külön keresettel azt igényelni jogában nem állott, mert ennek a keresetnek a tárgya, habár a kereseti igény járulékos természetű, s a peres felek közt folyamatban volt és jogérvényesen befejezett sommás visszahelyezési perrel egy jogalapból van is származtatva, felperes az említett per során kifejezetten kijelentette, mikép kártérítési igényét külön per útján kívánja érvényesíteni, a mely kijelentés folytán felperes azon jogáról lemondottnak nem tekinthető, a minél fogva felperesnek jogában állott vélt igényét akár a fődologgal együtt, akár pedig attól elkülönítve jelen per útján követelhetni. A felülvizsgálati kérelmet a kir. ítélőtábla alaposnak nem találta. A kir. törvényszék, mint felebbezési bíróság a peres felek közt lefolytatott sommás visszahelyezést perben 1905. D. 145. szám alatt hozott jogerős ítéletében tényként megállapította, hogy 1905. év tavaszán, a midőn a jelen kártérítési per alapjául szolgáló alperesi legeltetés történt, a peresfelek között 1887. évben létrejött s kifogás alá nem vett egyezségből folyóan. nem felperes, hanem épen alperesek voltak a kérdéseit ingatlanok békés birtoklásában, s ennél fogva azon fényükkel, hogy lovaikat és marháikat, a kérdéses időben felperes tulajdonát képező, de a nyomásos gazdálkodás szerint közösen birtokolt ingatlanon legeltették, birtokháborítást nem követtek el. Ámbár felperesnek kétségtelenül jogában áll a birtokháboritási keresettől elkülönítve a kár igényét nem a birtokháborítás fényéből folyóan, hanem más jogalapon folyamatba tenni, minthogy magából a felülvizsgálati kérelem tartalmából és kitűnik, jelen per alperesek, állítólagos jogtalan és önhatalmú cselekményéből eredő kár megtérítésére irányul; melynek alapját a már befejezett perben fődologként érvényesített megháborítás képezi, nem sértett a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt azzal, hogy ezen per elbírálásánál csakis a sommás visszahelyezési perben eldönthető ténykérdések vizsgálatára terjeszkedvén ki, jogkérdések elbírálásába nem bocsátkozott, s alpereseket a megállapított tényállás mellett kártérítésre