Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Kolozsvári kir. Ítélőtábla. 421 ruházati czikkek s fel kell tételezni, hogy azok általuk használtattak is el és elsőrendű alperesnek ez irányban csakis a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett az a védekezése, hogy felesége a vásárolt czikkek egy részén azonnal tovább adott, mint elkésett figyelembe vehető nem volt; ki van zárva tehát annak lehetősége, hogy elsőrendű alperes azoknak felesége és gyermekei által történt használatáról tudomással nem birt volna. Vétkes gondatlanságot lát tehát fennforogni a kir. ítélőtábla elsőrendű alperesnek abban a magatartásában és mulasztásában, hogy családfői joga és kötelessége daczára nem szerzett meggyőződést arról, hogy a kiszolgáltatott és a családjában használt nagyobb mennyiségű, előadása szerint az ő társadalmi állásának megfelelő igényeket meghaladó mennyiségű árúk mi módon jutottak másodrendű alperes birtokába és használatába és hogy ebből folyólag a további hitelbe vásárlást meg nem akadályozta. Minthogy pedig a kérdéses árúczikkek elsőrendű alperes családtagjai részére lettek kiszolgáltatva, minthogy továbbá a letett házassági biztositék kamatai is a házasság tartama alatt a közös szükségletek fedezésére fordítandók s így a közös jövedelem mennyiségénél ez is figyelembe veendő, minthogy elsőrendű alperes fennebb említett vétkes gondatlansága által a megrendelésekbe belenyugodotfnak tekintendő, különben is a vásárolt árúczikkek értéke a biztosíték kamatát is figyelembe véve, túlmagasnak nem találtatik és alperesek társadalmi állásához mérten felesleges és túlértékes fényűzési czikkeknek nem tekinthetők, tekintettel továbbá arra, hogy a házassági biztosíték kamatai feletti rendelkezés a házasság tartama alatt rendszerint a férjet illeti, azt pedig elsőrendű alperes fel sem hozta, hogy ettől a jogától meg lett volna fosztva, — ennélfogva — minthogy elsőrendű alperes vétkes mulasztása következményeit viselni tartozik, a kir. Ítélőtábla úgy találta, hogy nem sértett meg anyagi jogszabályt a felebbezési bíróság az által, hogy az elsőrendű alperest a házasság tartama alatt másodrendű alperes részére kiszolgáltatott amaz árúczikkek vételárának megfizetésében elmarasztalta, a mely árúczikkek vételára elsőrendű alperes jövedelmén kívül a házasság tartalma alatt elsőrendű alperes kezéhez befolyt házassági biztosítéki kamatokból is kifizetendő lett volna és nem vette figyelembe elsőrendű alperesnek ama panaszát sem, hogy az árúk értékének kifogásolása folytán ez irányban előterjesztett bizonyítás elrendelése iránti