Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

Kassai kir. Ítélőtábla. 417 A mennyiben tehát ezekkel szemben alperes a pénz másféle rendeltetését vitatta, ebbeli állítását ö tartozóit bizonyítóid s minthogy a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint alperesnek erre nézve a bizonyítás nem sikerült, a felebbezési bíróság nem sértett anyagi jogszabályt azzal, hogy a fennebb kifejtett és meg nem czáfolt vélelemnél fogva azt mondta ki, miként alperes a felperestől kapott pénzt mint magánletétet megőrizni köteles. (1906 jun. 12. G. 49. sz. a.) 486. Alperes azt panaszolja, hogy a mennyiben a fennálló jogszabályok értelmében a munka átadásáig a munkát érhető veszélyekért a vállalkozó felelős, a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett meg, a midőn a felperesek kereseti jogosultságát megállapította. Ez a panasz alappal nem bir, mert az alperes részéről hivatkozott jogszabály a munkavállalat tárgyát érhető mindennemű veszélyekre ki nem terjed. A tényállás szerint ugyanis felperesek az alperes által adott anyagból vállalkoztak egy házal építeni, de mielőtt az építést befejezték volna, a ház felpereseknek be nem számitható tűzvész folytán megsemmisült. A felperesek által az építésre fordított munka azonban már az építés ténye által a beépített anyaggal, illetve az építésre használt telekkel nyomban elválaszthatlanul egyesült és az alperes tulajdonába ment át, következésképen a felperesek megsemmisült munkája erejéig is alperes mint az építmény tulajdonosa károsodott, a miből okszerűen következik, hogy a felperesek, liabár az építkezést még be nem fejezték és alperesnek át nem adták, a teljesített munka értékével nem károsodhatnak, tehát a munka vállalati összeg aránylagos részéhez jogos igénynyel bírnak. (1906 jun. 19. G. 52. sz. a.) Térfi : ítélőtáblai határozatok. X. i>7