Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)
Kassai kir. Ítélőtábla. 409 kisebbség a járda építése tekintetében magát ki nem vonhatja, mert ebben az esetben a helyi szokás törvénytpólló erejénél fogva a kisebbséget is kötelezi. (1906 ápr. 10. G. 7. sz. a.) 47;$. Az a panasza nem alapos az alperesnek, hogy a felebbezési biróság jogszabálysértéssel fogadta el a kártérítés mennyiségének meghatározására a fedezeti vételnél a felperes által fizetett 24 fillért alapul, holott a felperes üzletében a tejet olcsóbban árusította; mert a felperes károsodása abból származik, hogy az alperes szerződési kötelezettségének eleget nem tévén, a felperest mint tejkereskedőt — a ki nyilt üzletet tartott — kötelezettségeinek teljesítése okából fedezeti vételre kényszerítette, a felperes kárát tehát az a különbözet képezi, a mi a szerződési és fedezeti vételár között mutatkozik, kivévén, ha az alperes bizonyítani tudná, hogy a felperes a fedezeti vétel körűi nem a rendes kereskedői gondossággal járt el, ez a körülmény azonban a felebbezési biróság azzal a ténymegállapításával, hogy a felperes csak nagy utánjárásra jutott abba a helyzetbe, hogy a kassai tejcsarnoknál 24 fillérrel fedezeti vételt eszközölhessen, teljesen ki van zárva. (1906 ápr. 3. G. 9. sz. a.) 474. Jogszabály az, hogy ha a hitelezőnél: az adós ellen több követelése van és a: adós fizetése alkalmával ki nem jelöli azt <i tartozást, a melyre fizetést teljesít, akkor a fizetés első sorban az adósnak arra a tartozására fordítandó, a mely korábban járt le, lejárat hiányában arra, a mely kevésbé biztosított, ilyen hiányában arra, a mely az adósra terhesebb, ha pedig ily körülmények fenn nem forognak, akkor a szolgáltatás az adós tartozásaira aránylagosan fordítandó. (1906 ápr. 10. G. 11. sz. a.) 47,">. A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felebbezési biróság anyagi jogszabály megsértésével állapította meg a 600 korona váltókövetelés és az ebből felmerült perköltségre irányuló alperesi beszámítási kifogás helytfoghatóságát ; mert a G. M. tanú által kiállított «Urtheil» czímű okirattal és nevezettnek eskü alatti vallomásával igazolva van, hogy a peres
