Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

386 Kassai kir. ítélőtábla. helyéül Abaujvár helyett Hidas-Németit jelölte meg, holott a vételi ügylet kötésénél tudomást szerzett arról, hogy felperes Abaujvárt lakik, ekként az árú feladásánál a kellő gondossággal nem intézkedett; minélfogva az árú az alperes hibájából csak augusztus 2-án jutván felperes birtokába és alperes utólagos teljesítési határidőt nem kérvén, felperes a K. T. 353. §-a alapján jogosítva volt a teljesítési határidő be nem tartása miatt a vételtől elállni és miután arról a számla vétele után s az árú megérkezéséről való értesülése előtt alperest értesítette, a K. T. 343. és 344. §§-ainak panaszolt helytelen alkalmazása s illetve mellőzésének esete pedig fenn nem forog, az anyagi jogszabálynak megfelel a felebbezési bíróság azon rendelkezése, hogy felperes az alperestől megrendelt négy hordó olajat átvenni nem köteles. (1905 okt. 10. G. 105. sz. a.) 438. Habár tényként állapította meg a kir. törvényszék, hogy a felperes a két ökröt gazdasági czélra, mint jármos ökröt együttesen, egységesen megállapított vételárban vásárolta meg; e tényből helytelenül vonta le a kir. törvényszék azt a jogi következtetést, hogy az alperes azért, mert az ökrök egyike elhullott, a másikat is visszavenni tartozik. Ugyanis az az anyagi jogszabály, hogy élő állatok eladásánál az eladót szavatosság terheli arra nézve, hogy az állat az eladás idejében belső, fel nem ismerhető betegségtől metil legyen, több élő állatnak- együttes vagy tömeges eladása, összvételár fenforgása esetén sem terjed ki a teljesen ép állatra nézve. Egyedüli kivételt képez az m eset^ a mikor több élő állal egy előre meghatározott, az eladó által is ismert oly czélra vásároltatik, a melynél a kivé'ele* tulajdonságok az összműködést követelik, az ily esetben az összműködésre hivatott állatai' bármelyikénél beállott szavatossági kötelezettség kiterjed az összeségre. Ez a kivételes jogszabály alkalmazást nem nyerhet azonban az oly élő állatok páros vagy tömeges eladásánál, a melynél a fagyaiéi: minden különös utánjárás nélkül pótolható, az elhullott állat mással helyettesíthető. Már pedig az ökör mini igavonásra rendelt állat, párja nélkül nem tekinthető olyannak, a mely értékéi vészítené, nagy a melyhez a párja megszerezhető nem volna, sőt a köztapasztalat szerint egy pár ökörnél avagy egy pár igavonásra használt lónál az egyik minden különös gond