Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. X. kötet 1905-1906 (Budapest, 1907)

2 Budapesti kir. ítélőtábla. az alperesek jogelődeinek nyitott váltóhitelről szólván, az engedett biztosítás a hitelezési viszonyból folyó kölcsönökre egyaránt kiterjed. Tekintve már most, hogy az elrendelt póteljárás folyamán alperesek nem voltak elzárva a más irányban való védekezéstől, ez a védekezés figyelembe vehető, a mennyiben ezen új védekezés alapján más oly tényállás derül ki, melynél fogva a jelzett kir. Ítélőtáblai végzésben elfoglalt jogi álláspont megdől. Ezekhez képest alaptalan az a panasz, hogy felebbezési biróság jogszabály megsértésével mellőzte a jelzett kir. ítélőtáblai végzésben foglalt rendelkezéseket. Alperesek védekezése abban állott, hogv az A) alattinál a felek megállapodása határozottan megjelölt akkor már igénybe is vett kölcsönök biztosítására vonatkozott. Az A) alattiban ál Lalában csak 360 K erejéig nyitott váltóhitelről van szó, de nincs említés sem arról, hogy ez már igénybe vétetett, sem arról, hogy még csak is igénybe lesz veendő, sem pedig arról, hogy időközben visszafizetések s a hitelnek újból való igénybe való vétele is helyt foghat. A felperesek vitatta megállapodás az okirat jelzett tartalmával nincs ellentétben, hanem annak csak magyarázatára és kiegészítésére vonatkozik, s így a mennyiben bizonyítást nyert, az okirattal szemben figyelembe jöhet. A felebbezési biróság a tárgyalás és bizonyítás adatainak a S. E. 6£. §-a szerinti mérlegelése alapján állapította meg azt a tényállást, hogy az A) alatti kiállításakor oly tartalmú megállapodás történt a felperes és az okirat kiállító alperesi jogelődök közt, hogy az ezen nyilatkozattal engedett zálogjogi bekeblezés csakis a kiállítók részére nyitott s már előzőleg igénybe is vett váltóhitelből eredő azon váltótartozások biztosítására vonatkozik, melyek azóta már teljesen törlesztettek. A jelzett tényállás alapján pedig helyesen utasította el a felebbezési biróság a keresetet: mert a zálogjogi biztosítás csak azon kölcsön fedezetére szolgál, melyre a felek megállapodása szerint adatott, s a kölcsön visszafizetése folytán a zálogjog ezen követelésre nézve is megszűnt s így annál kevésbbé szolgálhat más tartozás biztosítására, következéskép felperes ezen zálogjog alapján más követelése erejéig a zálogtárgy mostani tulajdonosaival szemben mi jogot sem formálhat.