Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

LXIV Rendszeres tárgymutató. A jogczím nélküli gazdagodás értékének kiadását csak az követelheti, ki ilyen gazdagodás folytán károsodott. B. 226. 224. Alaptalan gazdagodás esetében, a jóhiszemű szerző is tartozik visszaadni azt a vagyontárgyat vagy annak értékét, melyhez a hitelező kárára jogalap nélkül jutott és a kötelezettség alól csak akkor szabadul, ha saját hibáján kívül esett el a gazdagodástól. B. 44. 72. Az, hogy a teljesítés váltóból eredően történt, jogalap nélküli gazdagodás czímén a tartozatlan teljesítés követelését nem zárja ki. B.^216. 219. Jogalap nélküli gazdagodás. B. 32. 50. 193. 206. 208. 214. Gy. 414. 370- 449. 395. Sz. 799. 712. T. 831. 737. Tartozatlan fizetés előfeltétele az, hogy alperesnek a követelés iránt joga ne lett légyen. M. 580. 525. A fizetés csak akkor követelhető vissza tartozatlan gyanánt, ha a fizető oly körülményekre nézve volt tévedésben, a melyek a fizetésre lényeges indító okul szolgáltak. Sz. 780. 698. Az önként teljesített fizetés rendszerint a kiegyenlített követelés elismerésének hatályával bir. Sz. 780. 698. Az oly dolgokat, melyeket valaki valóságos tartozás fejében adott át, az átadó az átvevőtől visszakövetelheti akkor, ha az átvevőre nézve a dolog megtartásának jogszerű alapja megszűnt. M. 584. 527. Tartozatlan fizetés. B. 123. 172. D. 356. 316. Gv. 416. 373, 424. 381. Ko. 534. 473. 8) A hitelező kárára történt vagyonátruházás. A hitelező adósának azt a jogügyletét, melylyel az adós a fedezeti alapot a hitelező elől s ennek megrövidítésére irányuló czélzattal elvonja, annál a harmadiknál is megtámadhatja, a ki az adóssal összejátszva a hitelező megrövidítésére közrejátszik s a fedezeti alapot így megszerzi. B. 13. 23. M. 572. 511. 581. 526. A hitelező az adós jogcselekményének megtámadására vonatkozó jogát nemcsak azzal a harmadikkal szemben gyakorolhatja, ki közvetlenül az adóssal szerződött, hanem e harmadik személy jogutódaival szemben is, mi alatt nemcsak az örökös, hanem az élők közti jogügylet útján szerző jogutód (successor singularis) is értendő. M. 599. 537. Csődön kívüli megtámadási perben az elvont kielégítési alap mindenkori tulajdonosa, mint jogutód, a jogelőd perbe fogása nélkül is megtámadható akkor, ha a jogelőd ügyletének megtámadhatósága a perbefogottal szemben kétségen kívül bebizonyítható. *M. 609. 544. Ha a családtagok közt létesített jogügylettel a hitelező elől a kielégítési alap elvonatik s a szerző családtag az adós családtagnak kijátszási szándékáról tudomással bir, a jogügyletnek a hitelezővel szemben nincs joghatálya. B. 258. 241. Hatálytalan az ügylet akkor is, ha valóságos és a szerződő