Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 459 a felebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, midőn kimondotta, hogy felperes csak annyiban nyerhet kielégítést alperes ingatlanaiból, a mennyiben követelesét a H. J. vagyonából fel nem hajthatná, mert habár a felebbezési bíróság ítéletének ez az indokolása a fentebb kifejtetteknél fogva jogilag téves, ez az ügy érdemére nézve nem eredményezhet változtatást. 527. A kereskedelmi meghatalmazott jogköre. Iratellenes tényállás a felebbezési bíróság ítéletében. (1904 október 24. 1904. G. 114. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Elfogadta ugyan a kir. törvényszék ítéletében foglalt ama ténymegállapítást, hogy H. F. az alperesi cégnek csak gyárvezetője, ki a gyártmányok eladására is jogosult, de nem czégvezetője, — elfogadta azt a megállapítást is, hogy H. F. csak általános kereskedelmi meghatalmazottnak tekintetett, azonban anyagi jogszabálysértést lát fenforogni abban, hogy a H. F. által eszközölt megrendelést az alperesi czég részére történt megrendelésnek minősítette, mert a kereskedelmi törvény 43. §-a értelmében H. F. általános meghatalmazotti minőségéből folyólag csak oly dolgokat rendelhetett meg, a melyek az ily kereskedelmi üzlet folytatásához rendszerint szükségesek. Annak a kérdésnek az elbírálása szempontjából, vájjon a megrendelt aczélárú az alperesi czég téglagyár üzemének körében szükségszerű-e: az adott viszonyok és állapotok a döntők. A kihallgatott szakértők ide vonatkozólag ama véleményt nyilvánították, hogy a téglagyártáshoz vagy a téglagyár rendszerinti üzeméhez aczélárú felhasználása nem szükséges; csak annyiban használtathatnék az tel, a mennyiben a gyár gépész-mühelylyel, illetve kovács- vagy lakatos-műhely1 vei volna kapcsolatban. Ez esetben lehetne a megrendelt aczélrudakra szükség, a mennyiben az a szerszámok aczélozására használtatnék fel. H. I. tanú pedig azt vallotta, hogy hallomásból tudja, hogy alperes téglagyárához kovácsműhely is lenne berendezve, de erről közvetlen tapasztalati tudomása nincs. M. J. felperesi tanú pedig így vallott: tudja, hogy az alperesi téglagyárnál egy kisebbszerű kovácsműhely is van beállítva azon czélból, hogy a tégla- és sárhordásra használt talyigákat, a kézi szerszámokat,