Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. IX. kötet 1904-1905 (Budapest, 1906)

L Hendszeres tárgymutató. másik adóstárssal szemben a kereseti jog elévülés következtében elenyészett. T. 836. 745. Ha az elévülést megszakító kereset az alperes részére nem kézbesíthető s a per szünetelővé válik, a szünetelővé válás napján az elévülés újra kezdetét veszi. Sz. 775. 694. A közös ház számadójának kezén maradt elszámolatlan összegre vonatkozó követelés nem esik a három évi elévülés alá. M. 578. 523. Az elévülést nem állapítja meg az, hogy egyes lelkészek nem követelték a plébánosnak járó szolgáltatást. B. 9. 13. Leltár mellett átadott ingóknak visszaadása vagy becsértékük megtérítése iránti keresetre a bérleményhez tartozó ingók megrongálásából vagy lehasználásából eredő kártérítésre meghatározott elévülési idő nem alkalmazható. Ko. 565. 497. Törvénytelen gyermek utáni tartási követelés három év alatt elévül. M. 606. 541. Kölcsönzött ingó dolog kölcsöndíjára az 1883 : XXV. t.-cz. nem alkalmazható. K. 489. 431. A törvényes kamat mértékében megítélt kártérítésre a három évnél régibb időre eső kamat elévülésére alapított panasz nem alkalmazható. Sz. 809. 720. A kamatelévülés jogszüntető hatálya csak annyiban áll be, a mennviben az adós kötelezettségét ez alapon maga megszűntnek tekinti. Gy. 458. 400. Kamatelévülés az üptkv. 1840. §-a szerint. N. 646. 579. Kamatelévülés. Ko. 541. 479. Elévülés a kereskedelmi jogban í. Kereskedelmi jog a. Ii) Az ítélet jogereje és hatálya (res iudicata). Ítélt dologról csak ott lehet szó, — a hol a felek között ugyanaz a jogkérdés tétetik per tárgyává, — a mely a közöttük lefolyt előző perben már érdemleges eldöntés tárgyát képezte. D. 386. 351. ítélt dolgot csak az Ítéleti rendelkezés állapít meg és pedig csak a vonatkozó perben vitássá tett jogviszonyt illetőleg, a tényállás mint ilyen azonban csak az Ítélet alapjául szolgál és itélt dolgot perjogilas nem képez. H. 264. 245. A peres eljárás befejezése előtt felmerült s a perben fel nem hozott tények alapján a marasztaló Ítélet csak perújítási keresettel lámadható meg, de nem szolgálnak ily tények alapul arra, hogy a jogérvényes Ítéletben megállapított fizetési kötelezettség nem létezőnek, s az Ítélet alapján teljesített fizetés tartozatlannak tekintessék s ekkép a jogérvényes ítélet — nem ugyan alakilag, de lényegében — új perben, halálytalanítlassék. Gy. 427. 383. A kamat iránti perben eldöntött jogviszony a tőke iránti perben i> irányadó. B. 162. 192. L. az 1893: XVIII. t.-cz. Felebbezés a. és az 1868: LIV. t.-cz. Bírói határozatok a. is.