Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Rendszeres tárgymutató. I.XXXVII kodás folytatásával s a gazdatiszt alkalmazásával rendszerint járnak, ily ténynek ezrekre rúgó építkezésekhez tervnek s költségvetésnek megrendelése s az uraság részére való átvétele nem tekinthető. K. 365. 34H. A gazdatiszt elszámolási kötelessége. D. 207. 263. Oly szerződési megállapodásnak nincsen jogi hatálya, melyben a gazdatiszti szerződésnek tetszés szerint bármikori fclbonlhatása köttetik ki. Po. 578. 527. A gazdasági napló nem vezetése nem oly fokú mulasztás, mely a gazdatiszt azonnali elbocsátására jogot adna. Gy. 322. 306. Gazdatisztnek felmondás nélküli elbocsátása. Po. 578. 527. Gazdatisztnek felmondás nélküli elbocsátása hűtlen kezelés okából, Ko. 415. 393. Gazdatiszt felmondás nélküli elbocsátása a gazda becsületének -úlyos sértése okából. Ko. 438. 410. A gazdatiszt rendszerint a felmondási idő alatt is köteles szolgálatot teljesíteni. B. 74. 131. Mely esetekben jogosult a gazdatiszt a felmondási időre szolgáló járandóságát követelni ? B. 74. 131. Gazdatiszt felmondási idejének meghatározása. Po. 578. 527. A gazdatisztnek a felmondás okáról értesítése. Ko. 438. 410. Nincs olyan jogszabály, mely a szolgálati bizonyítvány ki nem adásához azt a jogkövetkezményt fűzné, hogy ily esetben a szolgálati viszony a birtokos és a gazdaliszt között továbbra is fenmarad és hogy ily esetben a földbirtokos a gazdatisztnek a felmondási időre járó illetményét kiadni tartozik. P. 558. 513. Az, hogy a birtokos a gazdatiszt felszólalása ellenére sem adja ki ennek a szolgálati bizonyítványt, csak azzal a következménynyel járhat, hogy a késedelmes fél kötelezettsége teljesítésére a törvényes úton kényszeríthető és a késedelemből esetleg felmerült kárt megtéríteni tartozik. P. 558. 313. Ha a gazda a gazdatiszt okmányait vissza tartván, az más szolgálatot nem szerezhet, a gazdatisztnek teljes kártérítéssel és így a terménybeli járandósággal is tartozik. D. 207. 263. h) A közvetítési, ügynöki szerződés. L a kereskedelmi jogban Alkuszi ügylet a. is. Nem szükséges az ügyletnél mindig jelezni, hogy azt a közvetítő mint közvetítő köti. B. 204. 208. A közvetítő közvetítési díjat csak akkor igényelhet, ha az ügylet létrejöttét valóban az ő közbenjárása eredményezte. B. 226. 225. Közvetítési díj csak akkor követelhető, ha az ügylet, a melyre vonatkozóan a közvetítési díj igértetett, tényleg létrejött; teljesen közömbös az, hogy az ügylet mely oknál fogva nem jött' létre és hogy annak létre nem jötte egyedül a díjat igérő saját akaratának tulajdonítandó. Po. 600. 545. J