Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Rendszeres tárgymutah I.XXV hajtási jogát engedményezte reá, az adós ellen külön keresettel nem léphet fel, hanem az engedményesnek csakis az 1881 : LX. 1,-cz. 17. §-ában körülírt eljárás folylatása áll jogában. T. 699. 640. A végrehajtási zálogjog engedményezhető-e arra, a ki az adós helyeit fizetett? Ko. V27. 102. Az engedményhez fűzötl magánjogi hatály a végrehajtás alatt álló követelés tekintetében is már azonnal beáll, mihelyt a megtörtént engedményezésről az adóst akár az engedményező, akár az engedményes bár bíróságon kívül értesíti. B. 5S. I 19. Az adós értesítése csupán a végből szükségeltetik, hogy ő illetékes oldalról bizonyossá tétessék a felől, hogy az engedményes, mint új hitelező részére — reá (az adósra) nézve káros jogkövetkezmények veszélye nélkül — nyugodtan teljesíthet. Sz. 677. 622. Az a körülmény, hogy a követelés átruházásáról az adóst, az engedményes az engedményezésnek az engedményező által kiállított okiraital igazolása nélkül értesíti, az értesítést csak akkor teszi hatálytalanná, ha az adós az értesítést az okirat hiánya miatt azonnal visszautasítja. I). 209. -213. Ha az engedményezett adós az engedménynek tudomásul vétele után az engedményezett követelési nem az engedményesnek, hanem az eredeti hitelezőnek fizeti ki, vagy a mi ezzel egyértelmű, az engedményező javára az engedmény felemlítése nélkül helyezi azt bírói letétbe s ez állal előidézi azt, hogy a követelés fejében letett összeg nem az engedményes, hanem az engedményező kezeihez utallatik ki: az engedményessel szemben sem a fizetés sem a letéleményezés tenyere sikerrel nem hivalkozhatik s az ő felelőssége az engedményezett összeg erejéig az engedményes irányában fennáll és ez irányában közvetlenül érvényesíthelő arra való minden tekintet nélkül, hogy vájjon az engedményező fizelésképes és az engedményezett összeg ettől behajthalé-e vagv sem. B. 58. 149. Visszterhes engedmény esetében az engedményezett a követelés fennállásáért és behajthatóságáért teljes mértékben szavatol, tekintet nélkül az engedményezésért kapott értékre. I». 235. 236. Az okozott költségért és kárért az engedményező nemcsak rosszhiszemű cselekménye, hanem minden mulasztása miatt szavatol. H. 235. 236. A hitelező, ha a közte és adósa közt létrejött megállapodási elhallgatva, ruházza át követelését harmadik személvre, ennek az engedményesnek az ezt esetleg érő kárért felelős lesz. de oly jogszabály, melynél fogva az engedményező akár elhallgatta, akár nem, az adósával létesített megállapodást az engedményes előtt, az engedményezés folytán az engedményezett adós irányában válnék felelőssé, nincs. Gy. 296. 291. Az adós az engedményessel szemben mindazokat a jogokat, a melyek őt az engedményezővel szemben megillették, érvényesítheti. t,y. 296. 291. Az adós a követelésre jogosított helyébe jogügylet útján lépett uj