Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

LVIII Rendszeres tárgymutató. ingó dolog ezen feltétel bekövetkeztéig az átadás daczára az eladó tulaj­dona marad s ez a tulajdonjog harmadik személyekkel szemben is ha­tályos. Gy. 315. 302. A gazdasági felszerelést képező ingók tulajdonjogának megszerzé­séhez oly esetben, midőn az ingatlanokkal együtt adatnak át, a kézről­kézre való átadás nem szükséges s azok az ingatlannal együtt átadott­nak tekintendők. Gy. 300. 295. A bete\ő nevére kiállított takarékpénztári betéti könyv a közforga­lom tárgyát képező, előmutatóra szóló vagy forgatható értékpapírok jogi természetével nem bír. B. 50. 89. 165. 185. L. 1868 : LIV. t.-cz. 153. §. a. is. Takarékpénztári betétkönyv jogi természetére nincs befolyással az, hogy a betét szövetkezetnél helyeztetett el. B. 50. 90. A telek szennyvizének levezetésére szolgáló csatornának a városi vízlevezető csatornával egybekapcsolása és használatba vétele következ­tében a csatorna a telek tartozékává válván, annak előállítási költségét a város attól a telektulajdonostól, a ki a telket ezzel a tartozékkal együtt a bekapcsolás után árverésen megszerezte, nem követelheti. Ko. 405. 377. Ha azonban bekapcsolás nélkül csak előzetes csőlefektetés történt, a csatorna nem válik a telek tartozékává, hanem a szolgalom szempontja alá esik. Ko. 405. 377. Az állandóság jellegével bíró az a vonal tekinthető valamely folyó vagy patakmeder partszélének, mely a mindenkori vízszintől eltekintve, a meder állal elfoglalt területtel haláros, azt szegélyezi. Po. 589. 539. Folyó vagy patak medre nem a változó vízszin állal időről-időre elborított terület, hanem az, melyet a folvó vagv patak közönséges ár­vize elborítanak. Po. 589. 539. Az ingatlan állagára vonatkozó igény nélkül megállapított elidege­nítési és terhelési tilalom nem gátolhatja a hitelezőt az ingatlan tulaj­donosával szemben megítélt követelésnek az ingatlanra vezetendő végre­hajtás útján behajtásában. P. 547. 507. Az építkezéshez hordott anyag mindaddig a vállalkozó tulajdona, még az épületbe be nem építtetett. Po. 604. 548. A közös és együttes építkezés folytán előállott épületek a föld­tulajdonos férjéi maradnak s a nő, bár az épületekhez felhasznált anyag­szerek részben az övéi voltak, magához az épülethez jogot nem nyer s így azok értékét sem követelheti, csupán a közös használat czéljából emelt épületek használhatásának a házasság felbontása következtében való megszűntével, a földtulajdonos férj javára felhasznált anyagszerek értékének követelésére nyer jogot. M. 460. 445. Építéssel a szomszédnak okozott kárra nézve 1. Kártérítés a. b) .4 szolgalom. Ha a haszonélvezet tárgyát gazdasági ingatlan és annak felszere­lési tárgyai képezik, a haszonélvező, a felszereléshez tartozó dolgokban beállott közönséges apadást, úgyszintén a rendes gazdaság szabályai sze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom