Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti kir. Ítélőtábla. 63 a meggyőződését előidéző okok tüzetes előadásával tényül állapította meg, hogy az a «Khm» sorozatú kocsi, melyben a keresetben említett szecskamennyiség, a felebbezési bíróságnak e részben felülvizsgálati panaszszal meg nem támadott megállapítása szerint, felperesnek szóbeli kívánatára az alperes vasút által fuvaroztatott, nem tekinthető rendes fedett kocsinak, hanem az voltaképen nyitott kocsi. Ez a ténymegállapítás, mely a S. E. T. 197. §. rendelkezése szerint a felülvizsgálati eljárásban irányadó, a most hív. törv. §. rendelkezése szerint sikerrel csak úgy volna megtámadható, ha felperes kimutatja, hogy ez a ténymegállapítás jogszabály megsértésével történt. Azonban a felülvizsgálati kérelemnek ide vonatkozólag felhozott panaszai alaptalanok; mert egyrészt nem lévén törvényes bizonyítási szabály, mely előírná, hogy a vasúti forgalomban használt kocsik nyitott vagy fedett minősége csakis a kocsilajstrom tartalma alapján bírálandó el. másrészt pedig a S. E. T. 94. §-a kötelezően előírván, hogy amennyiben felek az alkalmazandó szakértő személyében megegyeztek, a bíróság a szakértő kinevezésénél a felek javaslatához alkalmazkodni tartozik; a felebbezési bíróság azáltal, hogy a fenti tényt a peres felek által közösen választott K. L. egri állomásfőnök, mint szakértő, véleménye alapján és ennek a véleménynek a kocsilajstromban foglaltakra is kiterjedő mérlegelésével a S. E. T. 64. §. értelmében szabad belátása alapján döntötte el, lényeges eljárási szabályt nyilván nem alkalmazott helytelenül, sem nem mellőzött. De a fent ismertetett ténymegállapításra való figyelemmel nem alapos a felülvizsgálati kérelem abban a részében sem, melyben felperes azt panaszolja, hogy az irányadó anyagi jogszabály helytelen alkalmazásával utasította őt el a felebbezési bíróság kárkövetelésével, melyet az alapon igényel, hogy az alperesnek fuvarozásra átadott szecskamennyiség a felebbezési bíróságnak e részben felülvizsgálati panaszszal szintén meg nem támadott ténymegállapítása szerint, fuvarozás közben a mozdony szikrájától tüzet fogva elégett. Az anyagi jogszabály helytelen alkalmazását ugyanis a panasz abban látja, hogy habár a szállítás időpontjában érvényben volt üzletszab. 77. §. 1. (1) pontja, amelyben foglaltak alapján alperes magát a kereseti kárigény megtérítése alól mentesíteni kívánta, azt a rendelkezést tartalmazza, hogy «a vasút nem felelős oly árúknál, melyek ezen üzletszabályzat, vagy a díjszabás határozmánya, vagy a feladóval történt és a fuvarlevélbe felvett megállapodás szerint nyitott kocsikon szállítandók, azon