Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

50 Budapesti kir. ítélőtábla. tői tartózkodni s a mennyiben ez akadályok meg nem szüntethetők, a bérlő a 13. §. alapján a bérleti viszony megszüntetését követelheti. Már pedig tényként meg van állapitva, hogy arra a házra, melyben felperes egy üzleti helyiséget bérben birt, 1903 augusztus havában harmadik emeletet kezdtek reáépíteni, hogy az építkezéshez szükséges anyagok, gerendák stb. a felperesi üzlet előtt, a ház hosszában, az utcza járdájára voltak fektetve s felhalmozva, a gerendák és oszlopok a ház harmadik emeletéig felhúzva olyképen, hogy a feljárónak ledeszkázása által az üzletnek ott léte egy könynyen fel sem tűnhetett, hogy továbbá a lakások használata élet- és tűzbiztonsági szempontból rendőrileg be volt tiltva s a lakók kiszállásolása elrendelve, az udvar ugyanily módon volt az építkezés czéljaira igénybe véve, a pinczében pedig, hol nappal is világítás mellett dolgoztak, ennek a raktárhoz vezető előterében ablakok, ajtók és egyéb faneműek voltak felhalmozva, melyek a közlekedést nagy mérvben akadályozták és a tűzveszélyt fokozták. E tényekből a felebbezési bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes a kibérelt üzleti helyiség és az annak kiegészítő részét képező pinczeraktár rendeltetésszerű használatában nagy mérvben akadályozva volt, és hogy miután ez az építkezés hosszabb tartama folytán rövid idő alatt el sem volt hárítható, ennek következtében felperesnek a bérleti viszony azonnali megszüntetése iránt előterjesztett kérelme jogos. Felperes keresetét nem a B) alatti kilakoltatási határozatra alapítván, az a kérdés, hogy ez által felperes is kilakoltatott-e vagy nem, nem perdöntő, úgyszintén lényegtelen felperesnek a C) a. szerint utóbb bekövetkezett kilakoltatása, mert az, mint későbbi tény, felperesnek a fentiek szerint már előbb fennállott szerződés megszüntetése iránti követelési jogát meg nem szüntethette, de különben is abban a tűzveszélyes anyagoknak meg nem engedett mennyiségben való felhalmozása épen az építkezési viszonyokra tekintettel találtatott különösen veszedelmesnek és így a kilakoltatás nem egyedül felperes fentemlített cselekvényeinek volt következménye. 31. Székesfővárosi fürdőigazgató felelőssége a fürdőben történt balesetért. (1904 június 9. I. G. 38. sz. a.)