Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

Budapesti kir. ítélőtábla. 47 ben álló összes kárra nézve is; panaszolja továbbá felperes, hogy a ház megrongálása, az előleges szemleköltség s az eddigi költségre nézve részitélet lett volna hozandó s csak a bérveszteségben álló kárra nézve volt volna az ügy a mennyiség megállapítása régett az elsőbirósághoz visszautasítható. Alperes azt panaszolja, hogy a felebbezési bíróság az 1886 : VII. t.-< /,. 22. §-ának b) pontjában foglalt jogszabály megsértésével mondta ki érvényesnek a felperesre neje által közjegyzői okirat nélkül átruházott kárkövetelésre nézve az átruházást; továbbá helytelenül állapította meg a kár felére nézve alperes kártérítési kötelezettségét, mert megállapított tény, hogy a fal a felperes pinczebejáratának oromfala volt, alperes házának pedig a falra egyáltalában nem volt szüksége, s mert a közigazgatási hatóság 1615/87. sz. végzésével felperes köteleztetett a birtokában levő fal helyreállítására, a telekkönyvi térkép pedig nem alkalmas bizonyíték arra, hogy a fal valóban az alperes telkén állott. A kereshetőségi jog elleni kifogás figyelmen kívül hagyására vonatkozóan alperes panasza alapos. Ugyanis a felebbezési bíróság ténymegállapítása szerint alperes azon az alapon, hogy a falbeomlás idején a megrongált ház még felperes nejének s nem felperesnek képezte tulajdonát s hogy utóbbira neje a kárkövetelést nem közjegyzői okirattal ruházta át, e nélkül pedig az átruházás érvénytelen, a felperes kereshetőségi joga ellen kifogást emelt. A felebbezési bíróság ezt a kifogást nem vette figyelembe s az ajándék czímén csupán szóbeli kijelentéssel történt átruházást érvényesnek mondotta ki. Ez a döntés az anyagi jogszabály mellőzését foglalja magában, mert az 1886 : VII. t.-cz. 22. §-ának c) pontja szerint ingókra vonatkozóan házastársak között kötött ajándékozás érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik meg, a mennyiben az ajándéktárgy át nem adatott : habár a követelések az ingó vagyonhoz tartoznak, minthogy kártételen alapuló követelés kézről-kézre át nem adható, a hivatkozott törvényszakasz c) pontjában meghatározott az az eset. mikor az ingóra vonatkozó ajándékozás házastársak közt közjegyzői okirat nélkül is érvényes, az ily követelés ajándékozásánál fenn sem foroghat s az ily czímen történt átruházást nem lehet egyébnek tekinteni, mint visszteher nélküli engedményezésnek, melyre nézve házastársak közti jogügylet esetében a hivatkozott törvényszakasz b) pontja értelmében a közjegyzői okirat, mint érvényességi kellék, megkívántatik. Minthogy pedig az adós a követelésre jogosított helyébe jogügylet útján lépett új jogo-