Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VIII. kötet 1903-1904 (Budapest, 1905)

4 Budapesti kir. ítélőtábla^ alperesi felülvizsgálati kérelemnek helyet adni, és minthogy a megállapított tényállás szerint a felperesi jogelőd tagdíjfizetési késedelme több mint három hóra terjed, a felebbezési bíróság Ítéletének a megváltoztatásával, felpereseket keresetükkel az alapszabályok 9. §. 4. pontja alapján elutasítani. 3. ítéJt dolog esete. (1903 szeptember 18. I. G. 120. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes a S. E. T. 185. §. a) pontjára fektetett felülvizsgálati kérelmében anyagi jogszabály megsértését panaszolja, melyet szerinte a felebbezési bíróság az által követett el, hogy az előzően lefolytatott és az 1901. III D. 573. sz. jogerős ítélettel befejezett per során igazolt 34 rendbeli szerződésszegést meghaladóan, s az ujabbi per adatai szerint kimutatott szerződésszegéseket, az előző perben érvényesített szerződésszegésekkel egy cselekménynek minősítette, holott az 1901. Sp. V. 1995. számú előző perhez csatolt szerződés szerint a trágya eladásának minden egyes esete ugyanannyi külön szerződésszegést képezvén, ennek elkövetője, annyiszor amennyiszer 10—20 frtig terjedő birsággal büntetendő; a felebbezési bíróság tehát, a szerződés hatályát és az abban minden egyes szerződésszegésre meghatározott birság jogi természetének az általános magánjogi elvekkel összhangban levő értelmezését szem elől tévesztve, az anyagi jogszabály megsértésével helyezkedett arra az álláspontra, hogv felperesnek újabb keresettel való fellépését akár itélt dolog fenforgása, akár a leszállított 950 K. erejéig az 1868 : LIV. t.-cz. 70. §-nak megfelelő perletétel gátolhatná. Felperesnek ez a panasza megállható alappal nem bír. Ugyanis a felperes által ugyancsak az alperes ellen az 1901. Sp. V. 1995. számú keresettel indított és az 1901. III. D. 573. számú ítélettel jogerősen elbírált per adatainak, a jelen per adataival való egybevetéséből kitűnik, hogy az előbbi perben hozott ítéleteknek tárgya, s az ott eldöntés alá vett követelési igény és annak jogalapja azonos a jelen per tárgyává tett s ezúttal érvényesíteni czélzott követeléssel, mert míg felperes az előző perben keresetét abból származtatja, hogy alperes az ott csatolt bérleti szerződés megszegésével a mellékelt jegyzékben felsorolt 60 egyénnek