Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

XCIV. Rendszeres tárgymutvtó. Feloldás az alperes tudva lévő lakhelyének elhallgatásával hirdetményi idézés kieszközlése okából. K. III. 378. c) Eljárási szabálysértés. 185. §. c) p. Eljárási szabály. Alaki jogszabálysértés csak az eljárás helytelen vezetéséből, vagy valamely lényeges eljárási szabálynak helytelen alkalmazásából vagy mellőzéséből merülhet fel. Po. II. 1045. A jogalap megváltoztatására irányuló panasz nem az anyagi, hanem az eljárási jogszabály megsértésére irányuló panasz. D. VII. 329. Nem az anyagi, hanem az eljárási jog szabályozza azt, hogy valamely tényállítás miként és mily bizonyítási eszközökkel bizonyítandó. Gy. III. 338.; N. VI. 514. A bizonyítási teher szabálya (1868: L1V. t.-cz. 152. §.) eljárási szabály. Gy. III* 326. N. VI. 500. VII. 547. Ellenkező: 185. §. a) pont. A perköltség viselését vagy kölcsönös megszüntetése kérdését meghatározó szabály eljárási szabály. B. 1.29. 51. II. 125. 218.; D. II. 277. 288.; Gy. IV. 311. 315. K. VI. 358.; M. II. 678. 724.; N. II. 841. 717. Po. II. 964. Ellenkező: 185. §. alpont. 185. §. c) p. Eljárási szabály megsértése. Jogszabály sértését a biró csak ott követheti el, a hol valamely parancsoló vagy tiltó jogszabály van; ellenben olt, a hol a törvény valaminek az eldöntését a biró belátására bizta, jogszabálysértésről nem lehet szó. B. III. 232.; Gy. II. 450. 492.; Sz. II. 1126. Felülvizsgálati panasz alapjául csak oly eljárási szabály megsértése szolgálhat, a mely az ügy eldöntésére lényeges befolyással bir. B. I. 183. 319. II. 107. III. 86. V. 36. VII. 47. 245.; T. III. 693. Feloldás a miatt, mert a helytelenül mellőzött lényeges eljárási szabályok helyes alkalmazása a pernek máskép való eldöntését is vonhatja maga után. B. I. 127. Eljárási szabály helytelen alkalmazása nem képez felülvizsgálati okot akkor, ha azokat a tényeket, melyekre vonatkozó tényállást a felebbezési bíróság eljárási szabály helytelen alkalmazásával meg nem állapította, a felülvizsgálati bíróság sem tarja olyan körülményeknek, melyek a megállapított tényállás megerőtlenítésére alkalmasak volnának. B. I. 362. Habár szabálytalanul jár el a bíróság, ha a bizonyítékul becsatolt okiratot mérlegelés tárgyává egyáltalán nem teszi s figyelmen kívül hagyását nem indokolja: e mulasztás lényeges eljárási szabály megsértésének csak akkor tekinthető, ha az okirat tartalma az ügy eldöntésére befolyással bir. B. I. 378. A pertárgy értéke tisztába hozatalának elmulasztása nem szolgál okul az Ítéletnek eljárási szabály megsértése czimén megtámadására. B. I. 28. Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróságnál megtartott tárgyalási jegyzőkönyvből ki nem tűnik, miként a berekesztés után felolvastatott volna, szabálytalanság ugyan, de nem olyan alaki jogszabálysértés, a mely a felebbezési bíróság ítéletének megtámadására alapul szolgálhatna. T. IV. 707. Eljárási szabály megsértése, ha a bíróság megállapítási perben az alperest az árú átvételére kötelezi. Po. II. 950. 185. §. c) p. A pervezetés. A miatt, hogy a biró a pereket nem egyesítette, nincs felülvizsgálatnak helye. B. II. 131.