Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutatc LXXXIX A jogügyletei: általános, kellékei. A tényállás körébe csak a felek jogalkotó tényei és nyilatkozatai tartoznak, az a kérdés, hogy ezekből a tényekből és nyilatkozatokból minő jogok és kötelezettségek származtak, már jogkérdés. B. III. 65. A tényállás keretébe csak az egyes tények, cselekmények, mulasztások megállapítása tartozik; azok jogi viszonylata, jogosságának vagy jogszerűségének kérdése jogkérdés. D. III. 297. Jogkérdés az, hogy a bizonyított tények jogilag döntő súlylyal birnak-e. B. V. 31. Midőn a kifejezett ténybeli nyilatkozatokból és megállapított ténykörülményekből nem pusztán további ténykörülményekre, hanem a szerződő feleknek akaratára von a bíróság — a szerződést magyarázva — következtetést s ez által az akaratnak, mint valamely jogügylet alkotó elemének létezését és ennek élteimét állapítja meg: jogkérdés felett dönt. B. I. 233,; M. VII. 492. A szerződési jogviszony minőségének, a szerződés feltételeinek és általában a szerződő fele'; akaratának a megállapítása a jogkérdések közé tartozik. B. III. 76. Ellenkező : 197. §. A tények jogi jelentősége, hogy létesült-e a felek között valamely és minő jogügylet, vagy jogviszony, jogkérdés. B. I. 105. 117. 381. II. 69. 86. 161. 164. IV. 15. 54. V. 33. 154. VI. 35. 85. 111. 135. VII. 16. 97.; Gy. III. 316. V. 270. VII. 356.; K. V. 325.; N. IV. 509.; P. IV. 524.; Po. II. 981. 1040. IV. 579.; Sz. IV. 638. 664.; T. VI. 746. V. ö. 197. §. A felebbezési bíróság a változatlan tényállás alapul vétele mellett a tényeknek más jogi hatályt tulajdoníthat, mint az elsőbiróság. Ko. III. 386. Jogi következtetés az, hogy az ügylet kik között jött létre. B. VI. 5. VII. 97.; Sz. VI. 672. A jó- vagy rosszhiszeműség jogkérdés. B. I. 356. 382. II. 108. III. 25. 45. 158. VI. 144. VII. 18. 219.; Gy. II. 424.; K. II. 528. IV. 371.; Ko. II. 644.; M. III. 411. IV. 441.; Po. VII. 613.; Sz. IV. 675. VI. 640. 650.; T. III. C94. IV. 708. A jogügylet szinleltségének kérdése megállapított tényekből levont jogi következtetés tárgya. B. I. 129. 221. IV. 63. 123. V. 31. 150. VI. 105. Po. IV. 564.; T. IV. 708. Ellenkező: 197. §. Jogkérdés, hogy a jogügyletet a hitelezők kijátszásának czéljára kötötték-e s az hatályos-e. B. IV. 63. V. 141. VI. 15.; Ko. VI. 431.; N. VII.; 555. Po. IV. 564.; Sz. V. 596. VI. 672.; T. IV. 708. V. 655. VI. 713. Ellenkező: 197. §1 Tudomás megállapítása a felülvizsgálati eljárásban. Po. VII. 623. 625. L. a. 185. §. a) p. Csődjog a. is. Jogkérdés annak megállapítása, hogy a fél a kötelezettséget a maga személyében vagy mint megbízott vállalta-e. B. IV. 58. K. III. 349. Jogkérdés, hogy valamely kijelentés komoly akaratnyilvánításnak tekintendő s megállapodást létesít-e. B. II. 6.; Po. VII. 594. Jogkérdés az, hogy a felek az okirattal adásvételi szerződést vagy díjügylet alakjában árkülönbözetre irányuló szerencseszerződést kötöttek e. B. VII. 252. Jogkérdés az, hogy az ügy let a fogadásszerü szerencsejáték tekintete alá eső oly ügyletnek minősítendő-e, a mely a tényleges szállításnak kizárásával tisztán árkülönbözetre irányult. B. VII. 269. Az a kérdés, hogy valamely jogügylet a törvény értelmében tilos ügylet-e, jogkérdés. M. VII. 498.