Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. LXXVIt hivatkozni, ez a joga azonban nem terjed odáig, hogy a peres ügyet csak az elsőbiróság Ítéletének indokaira való egyszerű hivatkozással intézze el. K. VII. 421. Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróság az elsőbiróság ítéletének indokolását mindenben elfogadja s mégis olyan adatot hoz fel pót-indokul, a mely az elsőbirósági ítélet indokaival össze nem egyeztethető, csak akkor tekinthető lényeges szabálytalanságnak, ha a felebbezési bíróság ítéletét érthetetlenné teszi. B. II. 127. A felebbezési bíróság tényállás-megállapítás iránti kötelezettsége. B. V. 31. 54. VII. 74. 220.; Sz. V. 579. A felebbezési bíróság által megállapított tényállásnak rendszerint azokra a ténykörülményekre is ki kell terjednie, melyeket a felebbezési bíróság nem fogadott el döntőknek, de a melyek a kérdés eltérő megítélése esetében ügydöntők lehetnének. B. I. 362. A felebbezési bíróság ítéletében előforduló számítási tévedés. B. VII. 57.; M VII. 486. Az indokok hiányos kihirdetése és késedelmes kézbesítés. B. VI. 35. 132—179. §. Eljárás a felebbezés nyilvános előadása esetében. 772. §. A nyilvános előadás esete nem áll be akkor, ha a felebbező azt nem kifejezetten, határozottan és feltéllenül kéri, hanem kérelmét esetlegesen tanuhallgatás és a tárgyalás megtartása iránt terjeszti elő. N. II. 765. Ha mind a két fél nyilvános előadást kért, a felebbező fél nem kérheti sikerrel az észrevételekre beadott ellenészrevételeiben a szóbeli tárgyalást s ellenészrevételek adásának nincs is helye. B. II. 162. Arra az esetre, ha a felebbezési bíróság magát a kiegészítendő ítéletet is a felebbező fél kérelme folytán a szóbeli tárgyalás mellőzésével nyilvános előadás alapján hozta meg, a 124. §. rendelkezése úgy felel meg, hogy a mint a főkérdés, úgy a kiegészítés kérdése is nyilvános előadás alapján intéztessék el. Gy. VI. 321. Az elsőbirósági ítélet ellen egyik fél részéről nyilvános előadás iránti kérelemmel beadott felebbezésre nézve a másik peres fél részéről kellő időben szóbeli tárgyalás kitűzése iránt beadható nyilatkozat elmulasztása esetén a szóbeli tárgyalás ki van zárva. B. I. 161. Észrevételeknek tekintendő a csatlakozási kérelemnek czimzett beadvány, ha abban az elsőbirói ítélet megváltoztatására vonatkozó kérelem nincsen. Gy. Hí. 333. A 162. §. alapján a 172. §. esetében tartott szóbeli tárgyaláskor is visszautasítandó a felebbezés. X. II. 845. 173. §. Az a szabály (173., 206.), hogy a felebbvitel csupán a perköltség kérdésében is meg van engedve, csak arra az esetre nyer alkalmazást, midőn a per főtárgya szintén bírói döntés alá vétetett, de a felek a főtárgyra vonatkozó bírói döntésben megnyugodtak. B. VI. 203. 175. §. A tényállás megállapítása a felebbezési bíróságnak akkor is feladatához tartozik, ha az ügy nyilvános előadás alapján intéztetik el. B. I. 214.; Ko. II. 633. A felebbezési biróság az elsőbirósági iratokból köteles ugyan a lényállást megállapítani, de a megállapításnál az elsőbirósági iratokban felhozott ténykörülményeket szabadon mérlegelhetvén, azokból az elsőbiróságétól eltérő következtetést vonhat le. B. I. 208.; K. VII. 450. A felperes kérelme folytán nyilvános előadás alapján ítélt felebbezési biróság nem