Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. LIX A teljesen pervesztes felperes a perköltségben feltétlenül marasztalandó. B. I. 362. IV. 119.; D. II. 325. III. 294. IV. 200.; Gy. III. 320. IV. 305. K. IV. 355.; Ko. VII. 453. 475.; M. IV. 445.; Po. II. 1009.; Sz. IV. 621. 659. 664. T. IV. 706. Ellenkező a 110. §-nál. A 109. §. szabálya alól a felperes pervesztessége esetében csak a 113. §-ban •említett költség tekintetében lehet kivételnek helye. Sz. IV. 621. Nemcsak az pervesztes, a ki a tőkére nézve veszti el a pert, hanem a pervesztes­ség kérdésénél a tőke járulékai is figyelembe jönnek. Gy. III. 337. A keresetnek a perköltségre leszállítása a pervesztéssel egyértelmű, a mennyiben a •felperes a kereseti követeléstől nem annak időközben eszközölt kifizetése következtében .állott el. Gy. III. 320. Ha a felperes követelését az alperes védelmének előterjesztése előtt szállította le s az alperes teljesen pervesztes, a perköltség fizetésére helyesen köteleztetett. B. II. 214. Perköltség viselése a pernek a főtárgy tekintetében letétele esetén. P. IV. 556. A perköltség megfizetésében marasztalt ügyfél a perköltség megfizetéseért feltétlen felelősséggel tartozik még abban az esetben is, ha a kereseti követelésért egyébként csupán a reá átruházott vagyon értéke erejéig szavatol. B. VII. 180.; T. VI. 747 Ha az alperes a per tárgyának kiadására köteleztetik, lényegileg ő teljesen per­vesztes, akár a felperes kezéhez való fizetésre, akár birói letétbe helyezésre kötelezte­tett is. Sz. IV. 664. Ha a felperes keresetének egyik jogalapja tarthatatlannak bizonyult, követelése egész •összegének más jogalapon megítélése mellett is részköltségben marasztalható a pervesz­tes alperes. B. IV. 58. Ha az alperesnek saját személyében perbevonása külön költséggel nem járt, örökös­ként elmarasztalása esetében akkor is az egész perköltséget viseli, ha a saját személyé­ben kért marasztalásra nézve pernyertes lesz. T. VI. 715. Ha a kiskorú törvényes képviselőjének azt a jogtalan eljárását, a mely a perre okot adott, a perben való védekezésével magáévá telte, a per költségében annak elle­iiére marasztalandó, hogy arra nem adott okot. B. IV. 100. Nincs olyan jogszabály, a mely hatósági utasításra folyamatba tett per költségére Juvéleles rendelkezést tartalmazna. Gy.'lII. 712. A roszhiszeműen indított per költségének megtérítése. K. III. 348. Az a körülmény, hogy a felebbezési bíróságnak első ízben hozott ítélete feloldatott, nem irányadó annak a megállapításánál, hogy a per költségét melyik fél viselje. B. III. 195. Ha a kiskorú a megsemmisíttetni kért peres eljárásba belebocsátkozott, sőt annak íoljamán önképviseleti joga tekintetében ellenfelét és a bíróságot tévedésben tartotta, a semmiségi pernek költségét, mint életének huszadik évét betöltött kiskorú, pernyertes­sége mellett is ő viseli. N. II. 768. Ha a felperes az egyik alperessel szemben elutasíttatik, ennek az alperesnek javára költség fizetésére csak akkor kötelezhető, ha ennek az alperesnek az elmarasztalt al­peressel együttesen előterjesztett védelme külön költségtöbbletet okozott. M. VI. 464. A pert indító csődtömeg engedményese, bár csak a felebbezési eljárás során lépett is a perbe, perben álló félnek ő és nem jogelőde tekintendő s ekként a pernyerés vagy pervesztés következményeit is csak ő s nem a perből kiesett jogelőd viselheti. B. VII. 192. A mennyiben a tömeggondnok a már megkezdett pert folytatja, a közadós addigi cselekményeit magáévá tévén, a vesztett per költségében marasztalandó. B. IV. 119.

Next

/
Oldalképek
Tartalom