Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

Rendszeres tárgymutató. CCXVII Együttes és közös jogellenes eljárásból egyetemleges kártérítési kötelezettség származik. B. III. 129. V. 111. VII. 56.; N. VI. 507.; Po. 11.979.; Sz. IV. 633. Több károsító egyetemlegesen csak dolus esetén és abban az esetben felelős, ha a károsítás okozója s aránya meg nem állapítható, Gy. II. 393.; X. VI. 507. Ha a kártétel okozóinak részvételi aránya meg nem állapítható, az a kárttevő felek által egyenlő arányban előidézettnek tekintendő. Ko. IV. 416. A kártérítésre egyetemlegesen kötelezettek egy perbe idézhetők. B. III. 129. A kárért másodsorban felelős feltételesen az első sorban felelős ellen is indított perben marasztalható. Sz. V. 567. A midőn a bekövetkezett károsodás a károsított mulasztásából is ered, ez a bekövetkezett kárt a károsítóval aránylag, esetleg azzal egyenlő részben szenvedi. B. I. '249. II. 15. III. 6. 37. VI. 110. VII. 27. 65.; k. VI. 340.: X. VI. 509.; P. III. 449.; Sz. VII. 657. Szerződésszegés. Szerződésszegés következtében beálló kár esetei. B. IV. 6. VI. H4.; D. VI. 261.; Po. VII. 630. Az a szerződő fél, a kinek a hibájából a szerződés nem teljesíthető, nemcsak azt tartozik a másik szerződő félnek visszaadni, a mit ettől a szerződés alapján kapott, hanem tartozik annak a szerződés teljesítésének elmulasztásából származott kárát is megtéríteni. I). IV. 231. A kár akkor áll be, a mikor a szerződő fél a másik fél szerződésszegése folytán olyan nyereségtől esik el, mely nyereséget a szerződés teljesítése esetében elért volna, vagy pedig ha a szerződő felek egyike olyan cselekményt vagy mulasztást követ el, a mely cselekmény vagy mulasztás következtében a másik fél meglevő vagyonában apadást szemed. D. VI. 261. Ott, a hol kár nincs, még ha tényleg szerződésszegés esete forogna is fenn, kártérítésnek nincs helye. Gy. VI. 315. Kétoldalú szerződés megszegéséből kifolyóan kártérítést csak az a szerződő fél van jogosítva kövelelni, a ki a maga részéről a szerződést mindenben teljesítette. B. I. 245. III. 61. VII. 77.; 1). IV. 242.; X. VII. 544. A színlelt szerződés folytán jogsérelmet szenvedett fél a másik féltől a korábbi állapot visszaállításán felül kára megtérítését is jogosan követelheti. T. III. 683. Az a fél, a ki saját tényével ellenfelét megakadályozza a szerződés teljesítésében, kártérítéssel tartozik a vele szerződött lelnek. Gy. IV. 335.; Po. VI. 585. A szerződéstszegő félnek ellenfele nem köteles a foglalóval vagy kártérítéssel megelégedni, hanem a szerződés teljesítését kövelelheti, a mennyiben a teljesítés lehetséges. B. I. 253. Késedelem esetén köztörvényi ügjben is első sorban a szerződés teljesítése követelhető; kártérítési igény érvényesítéséről az ellenfelet értesíteni kell és az utólagos létesítésre kellő időt. kell engedni. B. III. 136.; Gy. IV. 302. A miatt, hogy az egyik szerződő fél a szerződést megszegte, a másik fél nem tartozik a szerződéstől elállani, hanem saját szerződési kötelezettségének teljesítése mellett a vétkes féltől kártérítést követelhet. B. I. 198. III. 4. A kinek valamely jogviszonyból folyólag teljesítéshez és kártérítéshez van joga, e jogait együtt érvényesítheti, de a mennyiben az érvényesítést elmulasztja és a kártérítés külön érvényesítéséhez jogát kifejezetten fenn nem tartja, arról lemondottnak tekintendő. N. VII. 545.