Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. VII. kötet 1902-1903 (Budapest, 1904)

CLXXXVIII Rendszeres tárgymutató. Valótlan előadás nem tekinthető megtévesztésnek akkor, ha az ellenfélnek módjában van az előadás valótlanságáról meggyőződni. B. III. 91.; D. III. 261. A megtévesztés csak a létrejött szerződés érvényének megtámadására lehet alap, de arra nem, hogy a megtévesztett fél a szerződés érvényben tartásával s az abból ráháramlott előny megtartásával a vételár egy részét visszakövetelje. Gy. VI. 326. A tévedés kifogása rendszerint csak az ellen érvényesíthető sikerrel, a ki a tévedést előidézte, vagy a ki abból jogosulatlan előnyhöz jutott. ÍJ. III. 70. VI. 146. Ha a tévedésnek az igérő fél maga az oka, a szerződés megáll. B. III. 70. IV. 31. A tévedésre nem hivatkozhatik sikerrel az, a ki a szerződést a tévedés felismerése után is teljesítette. Gy. II. 478. Az összeszámolás és ez alapon történt kiegyenlítés a tévedés igazolását nem zárja ki. Po. II. 969. A rosszhiszemű fél a másik félnek menthetlen tévedéséből sem meríthet jogokat. Sz. IV. 648. A tartozatlan fizetésre nézve I. alább. e) Az akaratnyilvánítás alakja. Az a jogügylet, mely az egyik szerződő félre nézve a törvény által előirt külkellék hiánya miatt érvénytelen, a többi szerződő felekre, kik magukat törvény szerint önállóan kötelezhették, érvényes. P. III. 526. írásbeli alak. Abban az esetben, ha a szerződő felek abban állapodnak meg egymás között, hogy a közöttük létrejövendő szerződés bizonyos általuk meghatározott alakban jöjjön létre s ha ez nem ebben az alakban jön létre, a szerződés létrejöttnek nem tekinthető. B. VI. 13. Csupán az igérettevő bőkezűségére valló és hálájának kifejezést adó czélzattal tett oly fizetési Ígéretből, a melynél fogva az igérettevő az irányában tett szolgálatok megjutalmazását igéri, de ígéretének beváltását az általa megjelölt kötelező okirat kiállításától teszi függővé, fizetési kötelezettség az igérettevő fél által megjelölt kötelező okirat kiállítása nélkül nem származik. B. VI. 69. Ha a szerződő felek a szóbeli megállapodásnak irásba foglalását megemlítik, ez nem a szerződés érvényességének feltételéül, hanem a teljesítés egyik alkatrészéül tekintendő. A szerződés érvényessége az irásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, míg azok irásba nem foglaltatnak, kötelezőkké nem válnak. B. I. 381. III. 88. V. 123. VI. 111.; Gy. IV. 332. Az a megállapodás, hogy a szerződés utóbb kir. közjegyző állal irásba foglaltassék, nem lényeges kellék akkor, ha az irásbafoglalás csak abból a czélból szándékoltatott, hogy a vevő a megvett ingatlanra tulajdonjogát bekebeleztethesse. B. I. 381. A szerződésnek közjegyzői okiratba foglalása, mint a szerződés létrejöttének feltétele. B. VI. 13. Abban az esetben, ha a czélbavett szerződés teljesítése, annak a meghatározott alakban való kiállítása előtt foganatba is vétetett, de utóbb a szerződés ebben az alakban ki nem állíttatik, sem a szerződés további teljesítésére való kötelezettség nem származik, sem nem származik arra való jog, hogy a vonakodó fél a szerződésnek meghatározott alakban való kiállítására köteleztessék, hanem az előbbi állapot heljreállításának van helye. B. VI. 13. Az írásbeli alak, mint a jogügylet érvényességének kelléke. Ko. V. 369. L. erre